Vlagyimir Putyint május 7-én, kedden, moszkvai idő szerint délben (magyar idő szerint 11 órakor) a Kremlben kezdődő ünnepségen ötödik alkalommal teszi le az orosz elnöki esküt.
Az orosz „beiktatás – inauguracija” szó a latin „inauguro” szóból származik, ami azt jelenti, hogy „felavatom” vagy „felszentelem”. Ezt az ünnepséget Oroszország újkori történelmében nyolcadik alkalommal tartják meg.
Putyin már négyszer tette le hivatali esküjét. Még 2000-ben a 47 éves jelölt az oroszok 52,94%-ának, 2004-ben 71,31%-ának, 2012-ben 63,6%-ának, 2018-ban pedig 76,7%-ának támogatását élvezte. A 2024. márciusi választásokon a most 71 éves Putyint rekordmagas, 87,28% támogatta.
Az orosz hatóságok Borisz Jelcin 1996-os, második hivatali ciklusra történő megválasztása idejére különleges beiktatási ceremóniát terveztek. Az eljárás azóta néhány jelentéktelen változtatáson ment keresztül, de alapvető elemei megmaradtak.
Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő korábban azt mondta, hogy a mai ceremónia a protokoll szerint, de „bizonyos árnyalatokkal” kerül megrendezésre. Ezek részletei egyelőre ismeretlenek.
A hagyományos protokoll szerint az elnök a Kreml 1-es számú épületéből, ahol az Orosz Föderáció elnökének hivatalos dolgozószobája található, a Nagy Kreml-palotába megy. A Szent György- és a Névai Szent Sándor-rendek csarnokain keresztül a Szent András-terembe megy, ahol a ceremóniát tartják. Ezt követően az államfő a Kreml Székesegyházi terére sétál, és üdvözli az elnöki ezred katonáit, akik alakzatban vonulnak majd fel.
Mire Putyin megérkezik a Nagy Kreml-palotába, a meghívottak elfoglalják helyüket a Nagy Kreml-palota Szent András-termében, majd a Kreml díszlövészdandárjának díszszakasza behozza a terembe Oroszország nemzeti zászlaját és az orosz elnök zászlaját (a trikolórra helyezett kétfejű sast), majd az elnök emblémáját és az alkotmányt, amelyre Putyin az eskütétel közben a kezét fogja tenni.
Május 7-én a Kreml zárva tart a turisták előtt, és csak külön meghívás alapján lehet majd bejutni. A beiktatáson várhatóan több ezer vendég vesz részt, köztük az orosz végrehajtó, törvényhozó és igazságszolgáltatás tagjai. Az ünnepségen részt vesznek az orosz kormány, a Föderációs Tanács és az Állami Duma (az orosz parlament felső és alsóháza) tagjai, az elnöki adminisztráció tisztviselői és a kormányzók.
A Kremlben tartott ünnepségen részt vesznek továbbá a Szent András Apostol Rend kitüntetettjei, az Oroszország Hőse cím birtokosai, a főbb vallási felekezetek papjai, külföldi nagykövetek, üzletemberek, katonák, tudósok, kulturális személyiségek, sportolók és újságírók is.
Az ünnepség 2018-ban mintegy 48 percig tartott.
Az állam élén
Vlagyimir Putyin 1952. október 7-én született Leningrádban (1991 óta Szentpétervár). Putyin 1975-ben végzett a Leningrádi Állami Egyetem jogi karán (nemzetközi jogi ág) és a Szovjetunió KGB-jének Andropov Intézetében (jelenleg az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat SZVR Akadémiája).
Ajánló
Korai pályafutása során az állambiztonsági szerveknél szolgált, és dolgozott a szentpétervári polgármesteri hivatalban. 1996 augusztusában áthelyezték az orosz elnöki vagyonigazgatósághoz, annak helyettes vezetői posztjára, és családjával együtt Moszkvába költözött. Később komoly tisztségeket töltött be az orosz elnöki adminisztrációban, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) igazgatójaként és az Orosz Biztonsági Tanács titkáraként dolgozott.
Kétszer töltötte be a miniszterelnöki tisztséget – 1999 második felében és 2008-2012 között.
Putyin számos alkalommal elmondta, hogy fő célja az oroszok életminőségének javítása és jövedelmének növelése. Elnöki ciklusainak mérföldkövei közé tartozik a csecsenföldi megbékélés, a terrorizmus elleni erőfeszítések, a kötelező katonai behívás időtartamának csökkentése, a 2014-es szocsi téli olimpia, a 2018-as labdarúgó-világbajnokság, a kiemelt nemzeti projektek és a kismama főváros létrehozása, valamint a híres müncheni beszéd, a szíriai hadművelet, a BRICS és az Eurázsiai Gazdasági Unió (EAEU) létrehozása, a Krím, Donbász és Novorosszia újraegyesítése Oroszországgal, valamint a különleges hadművelet.
Elnöki feladatok
2024. május 7-én Putyin ismét leteszi az elnöki esküt, amely megerősíti pozícióját, mint „az államfő és az alkotmány, valamint a polgári és emberi jogok és szabadságjogok garantálója”. Az elnök „intézkedéseket tesz az Oroszországi Föderáció szuverenitásának, függetlenségének és integritásának védelmére, valamint az államhatalom valamennyi szervének összehangolt működésének és együttműködésének biztosítására”.
Az orosz alkotmánnyal összhangban az államfő határozza meg Oroszország kül- és belpolitikájának fő irányait, rendezi az orosz állampolgársági ügyeket, állami kitüntetéseket adományoz, és kizárólagos hatáskörrel rendelkezik a kegyelem megadására.
Az elnök széleskörű külpolitikai jogkörrel rendelkezik, többek között képviseli Oroszországot a nemzetközi ügyekben, tárgyalásokat folytat és nemzetközi megállapodásokat ratifikál.
Új elnöki ciklusának legelején Putyin május 8-án részt vesz az Eurázsiai Gazdasági Unió csúcstalálkozóján, és tárgyalásokat folytat a május 9-i moszkvai győzelem napi ünnepségeken részt vevő állami vezetőkkel. Állami látogatásának tervezése Kínába már folyamatban van.
Ajánló
Új politikai ciklus
A hat évvel ezelőtti beiktatási ünnepségén Putyin azt mondta, hogy Oroszországnak modern és lendületes országnak kell lennie, amely készen áll arra, hogy felvállalja a kor kihívásait, és minden energiájával válaszoljon rájuk, mert „a történelem soha nem bocsátja meg a közömbösséget és a következetlenséget, a lazaságot és az önelégültséget”.
Ugyanakkor Oroszországnak és népének bizalommal és szorgalommal kell dolgoznia azokon a területeken, ahol még eredményeket kell elérni, és sok még a tennivaló – folytatta.
„Új, összetett feladatok állnak előttünk, és keményen kell dolgoznunk, hogy teljesíteni tudjuk őket. Késlekedés nélkül kell cselekednünk” – mondta még 2018-ban. „Mindezek mellett túlságosan jól emlékszünk arra, hogy Oroszország évszázadokra visszanyúló történelme során számos sötét időszakkal és kihívással nézett szembe, és minden alkalommal főnixként támadt fel hamvaiból, olyan magasságokat elérve, amelyek mások számára elérhetetlennek tűntek. Ezek a kihívások ugródeszkaként szolgáltak Oroszország számára, megteremtve a terepet a következő nagy áttöréshez.”.
