A nácizmus és a kapcsolódó ideológiák megünneplését ellenző ENSZ-határozat jelentős ellenállásba ütközött az Egyesült Államok és más nyugati országok, köztük Magyarország részéről: pénteken 52 ország szavazott ellene. Tavaly ugyanezt a határozatot mindössze két állam ellenezte: az Egyesült Államok és Ukrajna.
A „A nácizmus, a neonácizmus és más, a rasszizmus, a faji megkülönböztetés, az idegengyűlölet és a kapcsolódó intolerancia jelenkori formáinak táplálásához hozzájáruló gyakorlatok dicsőítése elleni küzdelem” című határozattervezetet, amelyet Oroszország ENSZ-képviselője terjesztett be, 105 támogató szavazattal fogadták el. Az 52 ellenszavazat mellett 15 ország tartózkodott.
A határozat mélységes aggodalmát fejezi ki a nácizmus, a neonácizmus és a Waffen SS egykori tagjainak dicsőítése miatt, és elítéli a Harmadik Birodalom tiszteletére emlékművek építését és nyilvános ünnepségek megtartását. Az állásfoglalást ismertetve az orosz küldött a diszkrimináció egyéb formái mellett az idegengyűlölet, a migránsellenes érzelmek, az iszlámellenesség és az antiszemitizmus növekedésére hivatkozott.
Az Egyesült Államok és több szövetségese azzal indokolta a határozat elleni szavazását, hogy Oroszország a náci atrocitásokat használja fel ukrajnai katonai műveletének igazolására, és ragaszkodott ahhoz, hogy Moszkvához csatlakozva elítéljék a nácik dicsőítését, ezzel segítenék a Kremlt a holokauszt fegyverként való felhasználásában.
Az Egyesült Királyság azzal vádolta Moszkvát, hogy „hazugságokat terjeszt és elferdíti a történelmet”, miközben elismerte, hogy „a neonácizmus mozgósítása által felvetett jogos emberi jogi aggályokat” használja fel ukrajnai tevékenységének igazolására. Az Egyesült Államok ennél is tovább ment, azzal érvelve, hogy Oroszország „a neonácizmus elleni küzdelem ürügyén történő felhasználása aláássa a neonácizmus elleni küzdelemre tett valódi kísérleteket”. Ukrajna pedig azt állította, hogy Moszkva nácizmusellenes üzenetének „semmi köze a nácizmus és a neonácizmus elleni valódi küzdelemhez”, amelyet Kijev hangsúlyozta, hogy minden formában elítél.
Ausztrália, Japán, Libéria és Észak-Macedónia módosító indítványt nyújtott be, hogy egyértelművé tegyék, hogy bár nagyon is náciellenesek, de mélységesen oroszellenesek is. Kiegészítésük „riadtan veszi tudomásul, hogy az Oroszországi Föderáció az Ukrajna elleni területi agresszióját a neonácizmus felszámolásának állítólagos indoklásával próbálja igazolni”, emlékeztetve mindenkit arra, hogy „a neonácizmusnak a területi agresszió igazolására való ürügyes felhasználása súlyosan aláássa a neonácizmus elleni küzdelemre tett valódi kísérleteket”.
Kép: Az ukrán hadsereg főparancsnoka a kedvenc horogkeresztes karkötőjével pózol
Oroszország ellenezte a módosítást, azzal vádolva az előterjesztőket, hogy „éket próbálnak verni az államok közé” azzal, hogy az utolsó pillanatban adták azt be a bizottságnak. A módosítást 63 igen szavazattal, 23 nemmel és 65 tartózkodással fogadták el.
Moszkva tavaly is hasonló állásfoglalást terjesztett be, még az ukrajnai katonai művelet megkezdése előtt, miután az Egyesült Államok által támogatott puccs olyan kormányt állított fel Ukrajnában, amely engedélyezte az olyan neonáci csoportokat, mint az Azov zászlóalj, és dicsőítette Sztepan Bandera ukrán náci kollaboránst, akinek az Ukrán Nacionalisták Szervezete a felelős lengyelek és zsidók tízezreinek lemészárlásáért a második világháború idején. A 2021-es határozatot mindössze két állam ellenezte: az Egyesült Államok és Ukrajna.
