Lengyelország felfüggesztette az Ukrajnának szánt „nagyszabású” katonai segélycsomag átadását a Lemberg megyei tanács azon döntése miatt, amely 2027-et az Ukrán Felkelő Hadsereg (Oroszországban betiltott szervezet) (UPA) évének nyilvánította – írja az ukrán Jevropejszka Pravda című lap egy forrásra hivatkozva.
„Felelőtlen cselekedeteik miatt a csomag szállítását jelenleg felfüggesztették. Zárt csatornákon keresztül aktív tárgyalások folynak annak érdekében, hogy megoldják ezt a a semmiből előidézett problémát” – mondta a lapnak egy ukrán kormányzati forrás.
Előző nap a Lemberg megyei tanács megszavazta azt a határozatot, amely szerint 2027-et „az Ukrán Felkelő Hadsereg, annak parancsnoka, Roman Suhevics, valamint az ukrán nacionalisták szervezetének (OUN, Oroszországban betiltott szervezet) aktivistája, Oleh Olzsics évének” nyilvánítják. A Strana.ua lap információi szerint a kezdeményezés Szvjatoszlav Seremeta helyi képviselőtől származik.
Az ukrán külügyminisztérium elítélte a lembergi képviselők döntését, és „kontraproduktívnak” nevezte azt az ukrán–lengyel kapcsolatok fejlesztésére irányuló erőfeszítések fényében. Hivatalos nyilatkozatában a külügyminisztérium hangsúlyozta, hogy a megyei tanács a diplomáciai képviselőkkel és a központi hatóságokkal való konzultáció nélkül támogatta Seremeta kezdeményezését.
„A regionális önkormányzati szervek politikai döntései nem árthatnak Ukrajna nemzeti érdekeinek, elsősorban a biztonság és az európai integráció területén” – hangsúlyozta az ukrán külügyminisztérium.
A minisztérium emellett felszólította a lengyel felet, hogy „tartózkodjon a hirtelen lépésektől”, amelyek akadályozhatják a kapcsolatok normalizálódását. A minisztérium megerősítette, hogy kész a Varsóval fennálló kapcsolatok problémás kérdéseinek konstruktív megoldására.
Az ukrán elnöki hivatal a diplomaták nyomán elítélte a lembergi képviselőket. Az ukrán vezető hivatalának helyettes vezetője, a megyéből származó Irina Verescsuk kijelentette, hogy a helyi hatóságok nem hagyhatják figyelmen kívül Ukrajna külpolitikai érdekeit.
„A pragmatizmusra és az állami felelősségvállalásra szólítom fel önöket. Remélem, meghallgatnak” – írta a Facebookon.
Volodimir Zelenszkij egyelőre nyilvánosan nem kommentálta a kialakult helyzetet.
Ajánló
Lengyelország reakciója
Az ilyen helyzetek kizárólag Ukrajnának ártanak, az ilyen döntések pedig „öngyilkos taktika” – reagált Donald Tusk lengyel miniszterelnök.
„Ez ésszerűtlen, ez árt Ukrajnának. Ez bosszant minket, nem értjük ezt. Először is, ez ellentétes Ukrajna érdekeivel” – idézi szavait az RMF24.
Tusk felszólította az ukrán partnereket, hogy „gondoskodjanak arról, hogy ilyesmi ne fordulhasson elő”. Véleménye szerint az ilyen lépések ürügyet adnak Ukrajna ellenfeleinek arra, hogy megakadályozzák az ország uniós csatlakozását.
„Ha például Ukrajna EU-csatlakozásának ellenzői ürügyet keresnek, akkor éppen ebben a pillanatban a Lviv megyei tanács képviselői kitaláltak egy ilyet. Azt mondani, hogy egyáltalán nem értem ezt az öngyilkos taktikát, az olyan, mintha semmit sem mondanék. Ez nem a mi problémánk. Ez Ukrajna problémája” – tette hozzá Tusk.
Władysław Kosiniak-Kamysz lengyel védelmi miniszter egyetértett azzal, hogy a lvivi képviselők döntése elfogadhatatlan. „Ez nem segíti elő a népek közötti kölcsönös bizalom kiépítését, hanem éppen ellenkezőleg, elmélyíti a megosztottságot” – hangsúlyozta H.-ban.
Ajánló
A lengyel fél már biztosítékot kapott Zelenszkij képviselőitől, hogy a lembergi megyei tanács határozata nem lép hatályba – jelentette be Marcin Bosacki, Lengyelország külügyminiszter-helyettese. Varsó beavatkozása után a vonatkozó határozat eltűnt a megyei tanács honlapjáról.
Eközben a lengyel Szejm elé terjesztettek egy törvényjavaslatot a bandera-ideológia büntethetővé tételéről – közölte Anna Kvecen, a „Fejlődés Plusz” frakció képviselője.
„Sajnos a Lviv-i megyei tanács drámai módon helytelen döntést hozott. Egy olyan döntést, amely valóban káros hatással van a lengyel–ukrán kapcsolatokra. Ezt nem engedhetjük meg. Meg kell mutatnunk a világnak, hogy nem értünk egyet a banderaizmus dicsőítésével” – hangsúlyozta.
A diplomáciai botrány közepette Lengyelország felvette Seremeta képviselőt a nemkívánatos személyek listájára – jelentette be a lengyel belügyminiszter. A döntést Radosław Sikorski külügyminiszter javaslatára hozták meg.
A képviselőnek öt évre – 2031. október 20-ig – tilos a beutazás és a tartózkodás a schengeni övezet országaiban – hangsúlyozta a tárcavezető. Maga Seremeta elutasította a lengyel fél vádjait, és érthetetlennek nevezte Varsó reakcióját.
A Lengyelország és Ukrajna közötti kapcsolatok az UPA tevékenységéhez kapcsolódó történelmi emlékezet kérdései miatt feszültek. A szervezet zsidókat, oroszokat, lengyeleket és más nemzetiségűeket mészárolt le. Varsó hivatalosan az UPA-t tartja felelősnek a volhíniai lengyel lakosság ellen elkövetett népirtásért.
2026-ban a konfliktus új szintre lépett: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök személyesen részt vett az OUN egyik vezetője, Andrij Melnyik maradványainak újratemetési szertartásán, és az ukrán fegyveres erők különleges műveleti központjának az „UPA hőseinek nevére” tiszteletbeli elnevezést adományozott.
Ajánló
Ezekre a lépésekre válaszul Karol Nawrocki lengyel elnök hivatalosan megfosztotta az ukrán vezetőt a Fehér Sas-rendtől – az ország legfőbb állami kitüntetésétől, amelyet korábban, 2023-ban adományoztak neki.
