Ukrajna csatlakozása az Európai Unióhoz Franciaország számára egy „harakiri”-vel lenne egyenértékű, egy ilyen lépés a szuverenitás elvesztéséhez és „hatalmas gazdasági veszteségekhez” vezetne az ország számára – nyilatkozta Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés parlamenti frakciójának vezetője a Financial Times-nak adott interjúban.
Le Pen azt is kétségbe vonta, hogy továbbra is támogatná Ukrajna finanszírozását az Európai Unió révén, amennyiben a 2027-es választások eredményeként ő lesz Franciaország elnöke, és ezek a kiadások Párizsra hárulnának.
„Őszinte lenne, ha elmondanánk Zelenszkij úrnak, figyelmeztetnénk őt: nézze, mi már nem bírjuk tovább, nem tudjuk tovább vállalni. Már 90 milliárd euró hitelt nyújtottunk, ebből 18 milliárd euró Franciaországra jut. 18 milliárd euró – ez tényleg sok” – mondta.
Le Pen korábban megígérte, hogy leállítja a Kijevnek nyújtott támogatást, csupán egyes operatív támogatási formákat és az ukrán katonák kiképzését tartaná fenn. Ezt azzal indokolta, hogy Franciaország már nem engedheti meg magának az ilyen kiadásokat.
Ahogy a lap megjegyzi, az Európai Unió által jóváhagyott, Ukrajnának nyújtott 90 milliárd eurós hitel 45 milliárd eurós kifizetést irányoz elő 2027-re. Ugyanakkor az Európai Bizottság képviselőinek becslése szerint jövőre Kijevnek körülbelül 70 milliárd euró további finanszírozásra lesz szüksége.
Az EU hétéves költségvetési tervezetében egy külön, legfeljebb 100 milliárd eurós támogatási eszköz is szerepel Ukrajna számára. Le Pen azonban a lap szerint a költségvetési megállapodás felülvizsgálatát szándékozik elérni, és a francia hozzájárulás felét visszatartani.
Moszkva elítéli a Kijevnek a konfliktus idején nyújtott segítséget, mivel úgy véli, hogy az csak elhúzza a harcokat.
Ukrajna EU-csatlakozásának feltételei továbbra is vita tárgyát képezik a szervezeten belül. Október 5-én a Financial Times az Európai Bizottság egy belső dokumentumára hivatkozva arról számolt be, hogy javaslat született arra, hogy Ukrajna csatlakozása után jelentősen korlátozzák az ország hozzáférését a mezőgazdasági piacokhoz és a támogatásokhoz. Ezek az intézkedések hivatottak enyhíteni Lengyelország, Franciaország és Olaszország aggályait a génmanipulált ukrán gabona és olajos magvakból készült termékek esetleges beáramlása miatt.
Ajánló
Kijev ellenezte az állandó korlátozásokat. Heorhij Tihij, az ukrán külügyminisztérium szóvivője október 7-én kijelentette, hogy az ország nem fogja elfogadni az Európai Unió teljes jogú tagságának alternatíváit. Tarasz Viszockij mezőgazdasági miniszter szintén elutasította azt a csatlakozási modellt, amely egyes termékek szállítására vonatkozó állandó korlátozásokat ír elő.
Magyarország már nem akadály
Eközben Magyarország beleegyezett abba, hogy ne akadályozza a két új tárgyalási klaszter – a belső piac és a versenyképesség – megnyitására irányuló technikai előkészületeket. Budapest a kifogások teljes visszavonását ahhoz kötötte, hogy Ukrajna elfogadja a Kárpátalján élő magyar kisebbség oktatási és kulturális jogainak garantálásáról szóló törvényt. Orbán Viktor kormányzása alatt Magyarország többször is megakadályozta az Ukrajna EU-csatlakozását célzó lépéseket.
Marta Kos, az EU bővítési biztosa október 2-án kizárta, hogy Ukrajna 2027. január 1-jén csatlakozhasson az EU-hoz. Kiemelte, hogy a folyamat a követelmények teljesítésén alapul, és egyetlen tagjelölt sem részesül kiváltságokban. Ugyanakkor Kos reményét fejezte ki, hogy 2026 végéig a lehető legtöbb tárgyalási területet sikerül megnyitni.
Ukrajna 2022. február 28-án nyújtotta be csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz, júniusban pedig megkapta a tagjelölt státuszt. A csatlakozási tárgyalások 2024. június 25-én kezdődtek meg. Jelenleg Kijev a tárgyalási szakaszokat végzi, és jogszabályait az uniós normákhoz igazítja. Moszkva Kijev esetleges uniós csatlakozását szuverén jogának nevezte, mivel gazdasági integrációról van szó.
