Oroszországban véget ért a fejlődésnek az a szakasza, amely az állam gazdasági szerepének megerősödését kívánta meg – jelentette ki Dmitrij Medvegyev orosz államfő, amikor megnyitotta az idei Szentpétervári Gazdasági Fórumot. „A lehető legvilágosabban le akarom szögezni: nem építünk államkapitalizmust. Igen, volt egy fejlődési szakasz, amely az állam gazdasági szerepének megerősödésével járt. Ez elkerülhetetlen, és bizonyos szakaszban sok tekintetben nélkülözhetetlen volt” – mondta, és arra hivatkozott, hogy a kilencvenes évek káosza után stabilizálni kellett a helyzetet. „Mostanra azonban ennek a gazdasági modellnek a hatékonysága kimerült, s ilyen körülmények között nem a piaci intézmények működnek, hanem a kézi vezérlés, amelynek hatékonysága nem csupán erősen korlátozott, hanem esetleges is” – hangsúlyozta.
Medvegyev az állami korporációk sokkal határozottabb privatizálását sürgette, valamint azt, hogy a gazdaságban a magánvállalkozás domináljon, az állami ellenőrzés számos ágazatban ugyanis csekély vállalkozói és beruházói aktivitáshoz vezet, és a modell veszélyezteti az ország jövőjét.
Medvegyev ígérte, hogy az orosz állam a beruházási és vállalkozói klíma javítására, a korrupció elleni harc hatékonyságára, a korszerű rendvédelmi és igazságügyi szervek megteremtésére, a bírósági rendszer hatékonyságának növelésére összpontosít. Mint már korábban a beruházási és vállalkozási klíma javítására tett indítványában, az államfő számos olyan probléma megoldását ígérte, amely csökkenti Oroszország vonzerejét a beruházók szemében.
„Az államnak meg kell védenie azokat, és azoknak a tulajdonát, akik tudatosan kockáztatják a pénzüket, s az állami vállalatok útján kötelessége korszerű, stabil infrastruktúrát biztosítani a gazdaság egészének” – mondta, beismerve, hogy ennek megvalósulásáig még sok a tennivaló. A legnagyobb beruházókat ugyanis az riasztja a leginkább, hogy Oroszországban mindennaposak az úgynevezett „cégrablások”, amikor a belügyi és rendvédelmi szervek maguk, vagy mások számára különféle eszközökkel törvénybe ütközően megszereznek vállalatokat, például úgy, hogy házkutatás során elviszik az átíráshoz szükséges papírokat, vagy vizsgálati fogságba helyezik a tulajdonost, s addig nem engedik szabadon, amíg a felkínált, a piacinál jelentősen alacsonyabb árért el nem adja vállalatát. A legutóbbi jelentős példa az utóbbira az Arbat Presztizs kozmetikai áruház-lánc ügye volt, amelynek tulajdonosa ugyan nem adta el évi több milliárd dolláros forgalmú cégét hárommillió dollárért, de mire bűncselekmény hiányában felmentették, s kiszabadult, a vállalat teljesen tönkrement. A rendkívül korrupt bíróságok pedig nem védik meg az üzletembereket, mert maguk is tartanak a cégrablóktól.
Az államfő úgy vélte, Oroszországnak nem kell ragaszkodnia a lassú, szabályos növekedéshez – amelyre politikájában Vlagyimir Putyin jelenlegi kormányfő helyezi a fő hangsúlyt -, mert a stabilitás mögött könnyen stagnálás bújhat meg. „Ezért minél gyorsabban és minél határozottabban változtatni kell mindenen, ami akadályozza az áttörő fejlődést” – jelentette ki.
Elmondta: munkacsoportot hoz létre az irányítási feladatok decentralizálásának, helyi szintre való átadásának kidolgozására.
Az elnök kijelentette: Oroszország, ha nem előnyösek a feltételek, akkor nem csatlakozik a Kereskedelmi Világszervezethez, és a másik lehetséges út kétoldalú szerződésekkel megoldani a feladatokat. „Egyes politikai és gazdasági érdekek nem akadályozhatják sikeres fejlődésünket” – jelentette ki.
A fórumon minden évben számos orosz és külföldi politikai és gazdasági vezető sereglik össze, hogy meghallgassa az orosz vezetés tájékoztatását Moszkva céljairól, elképzeléseiről. Az idei fővendég Hu Csin-tao állami látogatáson Oroszországban tartózkodó kínai elnök, de Medvegyev a fórum idején számos más politikussal is találkozik, köztük a finn és a spanyol miniszterelnökkel.
