Szerdán megrongálták Nagy Katalin orosz cárnő emlékművét az ukrajnai Odesszában. Mindez az ukrán hatóságok szovjet és orosz vonatkozású emlékművek elpusztítását célzó kampánya, valamint a Moszkva és Kijev közötti konfliktus közepette történt.
A közösségi médiában közzétett fotók szerint a vandálok vörös festékkel öntötték le a szobrot. A fejére egy vörös csuklyát, a kezébe pedig egy akasztókötelet helyeztek, nyilvánvalóan azért, hogy hóhérként ábrázolják a császárnőt, aki a 18. század végén alapította meg a várost.
Az incidenst követően Szerhij Gucaljuk, aki az ukrán Nemzeti Emlékezet Intézetének déli kirendeltségét vezeti, „ékesszóló installációnak” nevezte a rongálást.
„Ez a hurok a megszállóknak vagy a városi tanács kollaboránsainak a hurka?” – tette fel a kérdést a Facebookon, anélkül, hogy részletezte volna, kire gondol.
Nem ez az első eset, hogy az emlékművet vandálok támadásának teszik ki. Múlt héten ismeretlenek írtak az emlékműre: „jön a bontás, Gena nem segít”. Ez nyilvánvalóan Gennagyij Trukhanov polgármesterre utalt, aki nyilvánosan ellenezte az általa „emlékműháborúnak” nevezett jelenséget, azzal érvelve, hogy a történelem átírására tett kísérlet polarizálhatja az országot.
Júliusban megjelent egy petíció, amely felszólította Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy az emlékművet Billy Herrington amerikai pornószínész szobrával helyettesítse, átlépte a megfontoláshoz szükséges 25 ezer szavazat küszöböt.
Ajánló
Akkor a petíció a császárnőt „ellentmondásos történelmi személyiségnek” nevezte, akinek tettei nagy kárt okoztak az ukrán államiságnak és kultúrának. Az ukrán vezető augusztus elején nyújtotta be a petíciót a városi tanácsnak megfontolásra. A helyi hatóságok még nem hoztak döntést a kezdeményezésről.
Az ukrán hatóságok és aktivisták többször is célba vették a történelmi emlékműveket azóta, hogy Kijev 2015-ben elfogadta a „dekommunizációs” törvényt. Bár a deklarált cél az volt, hogy segítse Ukrajnát a kommunista múltjával való szakításban, a gyakorlatban a törvényt olyan műemlékekre is alkalmazták, amelyek Oroszországhoz köthetők.
Moszkva többször is bírálta Kijevet az általa „erőszakos ukránosításnak és orosz-mentesítésnek” tekintett tevékenységéért, amelynek célja az ország lakosságának több mint negyedének jogainak elnyomása.
