Az Európai Uniónak nem szabad feladnia az orosz gáz elleni szankciókat, a világ energiapiacainak nehéz helyzete ellenére sem – jelentette ki Giorgia Meloni olasz miniszterelnök a veronai Vinitaly konferencia szünetében, a La Repubblica című lap beszámolója szerint.
A miniszterelnök így kommentálta Claudio Descalzi, az olasz olaj- és gázipari vállalat, az Eni vezérigazgatójának szavait, miszerint az energiaellátási válság miatt, amelyet a közel-keleti háború okozott, fel kell függeszteni az orosz cseppfolyósított földgázra vonatkozó tilalmat.
„Descalzi a szektor szereplője, és természetesen kötelessége a problémákat úgy ismertetni, ahogyan ő látja őket” – mondta Meloni.
A miniszterelnök hozzátette, hogy folytatni kell az Iránnal folytatott béketárgyalásokat, stabilizálni kell a helyzetet és újra megnyitni a Hormuzi-szorost. „Nyilvánvaló, hogy ez nemcsak az üzemanyagok, hanem a műtrágyák szempontjából is fontos, amelyek szintén kulcsfontosságú elemei annak az ágazatnak, amelyről ma beszélünk” – jegyezte meg.
Az Eni vezetője korábban javasolta, hogy függesszék fel a 2027. január 1-jén hatályba lépő tilalmat, amely 20 milliárd köbméter LNG (cseppfolyósított földgáz) szállítását tiltja meg Oroszországból. Annak érdekében, hogy ne súlyosbítsák a kereslet és a kínálat közötti egyensúlytalanságot Európában a Közel-Keletről érkező gázszállítások csökkenése miatt, Európa a Katarból érkező 6,5 milliárd köbméter gázt angolai, nigériai, kongói és amerikai szállításokkal fogja pótolni – magyarázta Descalzi.
Európa – jegyezte meg a vállalat vezérigazgatója – körülbelül 60 millió tonna repülőgép-üzemanyagot fogyaszt, amelynek 35%-át importálja, és most meg kell érteni, hol lehet beszerezni és milyen áron. Descalzi a dízel esetleges hiányára is figyelmeztetett: 600 töltőállomáson már elfogyott az üzemanyag. „Ez a mi hibánk, mert túl alacsonyan tartottuk az árakat” – magyarázta, hozzátéve, hogy ez a helyzet potenciális problémát jelent.
Februárban lépett hatályba az orosz gáz EU-ba történő behozatalának teljes tilalmáról szóló rendelet. A cseppfolyósított földgáz (LNG) szállítását 2027. január 1-jétől, a csővezetéken keresztül szállított gázét pedig 2027. szeptember 30-tól tiltják be.
2022 elején Olaszország gázellátásának 40%-át Oroszországból szerezte be, tavaly júliusra azonban sikerült ezt az arányt 25%-ra csökkenteni. Már 2023 áprilisában a kormány arról beszélt, hogy Oroszország részesedése csaknem 10%-ra esett vissza, és arról, hogy „leküzdötték a Moszkvától való függőséget ebben a kérdésben”.
A múlt héten a Financial Times arról írt, hogy az Európai Unió növelte az orosz LNG-importot a közel-keleti energiaválság miatt. Az idei év első negyedévében a „Jamal LNG”-től az Európai Unió országai felé irányuló szállítások 5 millió tonnára nőttek (+17% az előző év azonos időszakához képest). Ebből 1,8 millió tonnát márciusban szállítottak. Az FT által hivatkozott Urgewald környezetvédelmi szervezet számításai szerint az EU-országok körülbelül 2,88 milliárd eurót költöttek orosz gázra. A lap rámutatott, hogy az Oroszországból érkező import növekedése a katari LNG-szállítások csökkenése közepette következett be, miután támadások érték a QatarEnergy – a világ legnagyobb LNG-gyártója – olaj- és gázipari létesítményeit.
Márciusban Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, hogy Oroszország kész együttműködni Európával az olaj- és gázszállítások terén, de „valamilyen jelzésre van szükség tőlük, hogy ők is együtt akarnak működni”. Ugyanakkor nem zárta ki, hogy az új uniós korlátozások bevezetéséig kivonulnak az európai gázpiacról, mivel más gázpiacokon való megerősödésük jövedelmezőbb lehet. Moszkva a nyugati korlátozásokat jogellenesnek tartja.
