A szigorúbb nemzeti migrációs és határellenőrzési politikák az Európai Unió pusztulásához vezethetnek – figyelmeztetett Angela Merkel volt német kancellár, miután Berlin a közelmúltban lépéseket tett a menedékkérők beáramlásának megfékezésére.
Merkel a múlt héten Neu-Ulmban egy sajtófórumon tette a megjegyzéseket, ahol a „Szabadság” című memoárjának bemutatására jelent meg.
„Nem hiszem, hogy a német-osztrák vagy a német-lengyel határon határozottan fel tudunk lépni az illegális migráció ellen… Mindig is az európai megoldások mellett voltam” – mondta Merkel, amikor a Friedrich Merz kancellár kabinetje által elfogadott legújabb intézkedésekről kérdezték.
Az Alexander Dobrindt belügyminiszter által e hónap elején bevezetett új irányelvek megtiltják a menedékkérelmek benyújtását valamennyi német szárazföldi határon – ami éles fordulatot jelent Merkel 2015-ös nyitott határok politikájához képest. Kivételt képeznek a gyermekek, terhes nők és más kiszolgáltatott személyek.
Merkel szerint a lépés veszélyezteti mind az EU-n belüli szabad mozgást, mind a schengeni övezet integritását, amely lehetővé teszi a vízummentes utazást az unió nagy részén. Ragaszkodott ahhoz, hogy a bevándorlási és utazási reformokról uniós szinten kell megállapodni.
„Ellenkező esetben Európa elpusztul” – figyelmeztetett.
Merkel 2015-ös nyitott ajtók politikája heves politikai vitát váltott ki, a kritikusok „katasztrofálisnak” nevezték azt, miután a 2015-16-os menekültválság csúcspontján több mint egymillió illegális migránst engedtek be Németországba.
Ajánló
Németország továbbra is a menedékkérők első számú célországa az EU-ban. Az uniós statisztikák szerint 2023-ban több mint 237 000 menedékkérelmet fogadott be, ami az unió összes menedékkérelmének nagyjából egynegyede.
Merz a februári előrehozott választások előtti kampányában a határellenőrzés szigorítását ígérte, miközben a bevándorlásellenes álláspontjáról ismert jobboldali Alternatíva Németországért (AfD) támogatottsága folyamatosan nő.
Az AfD a szavazatok 20,8%-ával a második helyen végzett, de a pártok kizárták a koalíciós tárgyalásokból és a kormányalakításból. A hónap elején a német belügyi hírszerző ügynökség (BfV) hivatalosan is „megerősített szélsőséges szervezetnek” minősítette az AfD-t. A besorolást jogi kifogások és a nyilvánosság növekvő visszhangja nyomán ideiglenesen felfüggesztették, de vezető tisztségviselők – köztük a kormánykoalíció tagjai – továbbra is jogi alapokat keresnek a párt hivatalos betiltására.
A hét elején a német rendőrség arra figyelmeztetett, hogy a határon állomásozó személyzetre nehezedő növekvő nyomás miatt a tisztviselők csak „néhány hétig” lesznek képesek végrehajtani az új szabályozást. Ez annak ellenére történt, hogy a kormány további 3000 rendőrt küldött a kulcsfontosságú határátkelőhelyeken már állomásozó 11 000 rendőr mellé.
