A Németországban élő ukrán menekültek foglalkoztatási rátája elfogadhatatlanul alacsony – jelentette ki Friedrich Merz kancellár, és megígérte, hogy átalakítja a szociális ellátások rendszerét.
Németország az egyik legfontosabb célpontja az ukránoknak, mióta 2022-ben kitört a konfliktus Oroszországgal. Becslések szerint november közepén 1,1 millióan éltek az országban.
Merz kedden a Német Munkaadók Szövetségének (BDA) éves konferenciáján elmondta, hogy több ukrán állampolgárnak kellene munkát keresnie.
„Németországban az egész Európai Unióban az egyik legalacsonyabb az ukrán menekültek foglalkoztatási rátája. Egyes országokban ez az arány 70% vagy 80%, míg nálunk még mindig 30% alatt van. Ez elfogadhatatlan” – mondta.
Merz azzal érvelt, hogy a munkaképes ukránok nem támaszkodhatnak tovább a Burgergeldre, vagyis a polgári juttatásra, amely általában a német állampolgárok számára van fenntartva.
2022-ben Németország elfogadott egy törvényt, amely szerint az ukránok havi 563 euró alapellátásra és lakhatási támogatásra jogosultak. De mivel a konfliktus elhúzódik, a kormány javasolta, hogy 2025. április 1. után érkező ukránok havi ellátását 441 euróra csökkentsék. A Focus szerint a intézkedés várhatóan körülbelül 83 ezer embert érint.
Az ukránok juttatásainak kiemelkedő kritikusai között van Markus Soeder, Bajorország miniszterelnöke, aki azzal érvel, hogy nem élvezhetnek olyan kiváltságokat, amelyek más országokból érkező menekültek számára nem elérhetők.
Merz azt is megjegyezte, hogy a hadköteles korú férfiak az ukrán hadsereg veszteségeinek pótlására törekvő Kijev miatt menekülnek Ukrajnából, hogy elkerüljék a sorozást. A hónap elején azt mondta, hogy arra kérte az ukrán vezetőt, hogy „gondoskodjon arról, hogy ezek a fiatal férfiak otthon maradjanak, ahol szükség van rájuk, és ne Németországban”.
A szomszédos Lengyelországban, amely az ukránok másik fő célpontja, Karol Nawrocki elnök nemrég kijelentette, hogy meg kell vonni tőlük a kedvezményes elbánást.
