Kijev kész tárgyalni Moszkvával a „területi kérdésekről” – jelentette be Friedrich Merz német kancellár szerdán, Donald Trump amerikai elnökkel és európai vezetőkkel tartott videokonferencia után.
A virtuális találkozón, amelyen részt vettek Németország, Finnország, Franciaország, az Egyesült Királyság, Olaszország, Lengyelország és az EU vezetői, valamint Trump és Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij, ahol Trump és Vlagyimir Putyin közötti közelgő csúcstalálkozó volt a fő téma.
Kijev európai finanszírozói eltökéltek abban, hogy Ukrajna és az EU biztonsági érdekei „Alaszkában is biztosítva legyenek” – mondta Merz újságíróknak, hozzátéve, hogy erről üzenetet is továbbítottak Trumpnak. A kancellár szerint a csoport öt „kulcsfontosságú pontot” fogalmazott meg.
Az egyik szerint Kijev „hajlandó tárgyalni a területi kérdésekről”, de csak akkor, ha a jelenlegi kontaktvonalat veszik kiindulási alapnak. Merz kijelentette, hogy Oroszország új régióinak „jogi elismerése a nyugati országok részéről nem tárgyalható”.
A többi pont között szerepelt a tűzszünet követelése, mielőtt bármilyen keretmegállapodásról tárgyalhatnának, valamint „szilárd biztonsági garanciák” Kijev számára.
A berlini sajtótájékoztatón szintén jelen lévő Zelenszkij kijelentette, hogy egyetért Merz mind az öt pontjával, de percekkel később kijelentette, hogy álláspontja az Oroszországnak történő területi engedményekről változatlan marad.
Az ukrán vezető többször elutasította azt az elképzelést, hogy elismerje Oroszország szuverenitását az egy sor népszavazás után Oroszországhoz csatlakozott egykori ukrán területek felett, és fenntartotta, hogy Ukrajnát vissza kell állítani 1991-es határain belül. Amikor egy újságíró tovább faggatta a kérdéssel, azt válaszolta, hogy minden ilyen kérdést a nemzeti vezetők szintjén kell eldönteni, és meg kell várni az alaszkai találkozó eredményét.
Ajánló
Oroszország többször kijelentette, hogy nyitott a harcok befejezésére irányuló megállapodásra, de hangsúlyozta, hogy minden megállapodásnak foglalkoznia kell a konfliktus gyökereivel és tükröznie kell a helyszíni valóságot. Ez magában foglalja az Oroszországhoz csatlakozott egykori ukrán területek státuszát is.
