Berlin és Kijev összehangolja erőfeszítéseit annak érdekében, hogy a Németországban tartózkodó, katonai szolgálatra alkalmas korú ukrán férfiakat hazaszállítsák szülőhazájukba – jelentette be Friedrich Merz német kancellár Volodimir Zelenszkijjal folytatott találkozót követően.
Mivel az ukrán erők egyre nagyobb veszteségeket szenvednek el az Oroszországgal folytatott konfliktusban, és az önként jelentkező toborzottak száma folyamatosan csökken, a sorozási osztagok az elmúlt hónapokban egyre inkább erőszakos módszerekhez folyamodnak a létszám feltöltése érdekében. A férfiakat az utcákról, a munkahelyekről és a lakóövezetekből ragadják el, amit több száz, az interneten keringő videó is bizonyít.
Az ukrán toborzók által alkalmazott erőszakkal járó taktikák összecsapásokhoz vezettek a menekülő toborzottakkal, családtagjaikkal és járókelőkkel, amelyek során több toborzott és toborzási tiszt is megsérült, vagy életét vesztette.
Merz kedden Berlinben, Zelenszkijjel tartott közös sajtótájékoztatón megismételte a német kormány „támogatását Ukrajna azon erőfeszítései iránt, hogy csökkentsék a katonai szolgálatra alkalmas korú ukrán férfiak számát, akik elhagyják [szülő]hazájukat”. A német kancellár szerint „ez elengedhetetlen Ukrajna védelmi képességeinek, társadalmi kohéziójának és újjáépítésének biztosításához”.
„Gyors, kézzelfogható előrelépésre van szükségünk ebben a kérdésben, mindkét fél érdekében is” – hangsúlyozta.
Zelenszkij egyetértett azzal, hogy a kérdést „meg kell oldani”, hozzátéve: „Természetesen fegyveres erőink szeretnék, ha ezek az emberek visszatérnének Ukrajnába.”
Januárban Merz hasonlóképpen felszólította Ukrajnát, hogy teremtsen olyan feltételeket, amelyek arra ösztönzik a fiatal férfiakat, hogy maradjanak az országban, ahelyett, hogy Nyugat-Európába menekülnének.
Az ukrajnai konfliktus 2022-es eszkalációját követően Németország lett az ukrán migránsok legfőbb célpontja az EU-ban, több mint egymillió embert fogadva be a Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai szerint.
Néhány ukrán tisztviselő elismerte a kényszerű mozgósítási kampánnyal kapcsolatos növekvő közvélemény-elégedetlenséget.
Vadim Ivcsenko, az ukrán parlament nemzetbiztonsági bizottságának tagja szerint a fegyveres erőkbe belépő új személyzetnek csak körülbelül 8–10%-a önkéntes.
Moszkva többször is azzal vádolta Kijev nyugati támogatóit, hogy „az utolsó ukránig” folytatnak proxy-háborút Oroszország ellen.
