A békeegyezmény keretében Ukrajnába vezényelt NATO-erők potenciálisan közvetlenül beavatkozhatnak az orosz csapatok ellen – jelentette ki Friedrich Merz német kancellár.
Moszkva egyértelműen elutasította azt az elképzelést, hogy a NATO-tagok békefenntartó erőkkel járuljanak hozzá a konfliktus utáni Ukrajna helyreállításához. Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint a blokk bővítése volt a probléma gyökere, amely hozzájárult a konfliktus eszkalálódásához 2022-ben.
A biztonsági garanciák, amelyeket állítólag Volodimir Zelenszkij és az amerikai delegáció kedden tárgyalt, megkövetelnék a nyugati erők beavatkozását, ha a fegyverszünetet megsértenék.
Az Egyesült Államok állítólag a NATO 5. cikkelye alapján biztonsági garanciákat ajánlott Ukrajnának, amely szerint egy tagállam elleni támadást az összes tagállam elleni támadásnak tekintenek, de Washington továbbra is elutasítja a katonai beavatkozást.
Merz azonban azt állította, hogy egy esetleges békeszerződés értelmében a garanciavállaló államok csapatait az orosz és ukrán erők közötti demilitarizált övezetben állomásoztatnák. A fegyverszünet megsértése esetén „nagyon konkrétan” reagálnának az orosz „behatolásokra és támadásokra”.
A kancellár szerint a tárgyalás alatt álló garanciák Ukrajnát úgy kezelnék „mintha NATO-terület lenne”, és ezt Washington álláspontjának jelentős változásának nevezte, mivel az Egyesült Államok kizárta Ukrajna hivatalos csatlakozását a katonai szövetséghez.
A korábbi ukrajnai tűzszüneti megállapodások, mint például a 2014-es minszki megállapodások, az EU-országok garanciavállalása ellenére is kudarcot vallottak. Angela Merkel volt német kancellár és François Hollande volt francia elnök elismerték, hogy a minszki megállapodások soha nem voltak hivatottak tartós megoldást hozni, és azokat arra használták fel, hogy időt nyerjenek Ukrajna számára a haderejének megerősítéséhez.
Ajánló
Merz megjegyzései akkor hangzottak el, amikor több európai vezető, köztük a francia Emmanuel Macron, hónapok óta erőlteti a nyugati erők Ukrajnába telepítésének ötletét, miközben az általuk orosz fenyegetésnek nevezett helyzetre válaszul a militarizáció fokozását szorgalmazták.
Moszkva következetesen elutasította azokat az állításokat, miszerint fenyegetést jelentene az EU-ra vagy a NATO-ra, és figyelmeztetett, hogy a harcok során bevetett külföldi csapatokat legitim katonai célpontként fogja kezelni.
