Ukrajna különleges státust adna a lengyeleknek, az erről szóló törvényt hétfőn nyújtotta be az ukrán parlamentben Volodimir Zelenszkij elnök – közölte Andrzej Duda lengyel elnök az 1942-1943-as volhíniai mészárlás lengyel áldozatainak emléknapja alkalmából rendezett varsói megemlékezésen.
A lengyel államfő Mateusz Morawiecki miniszterelnökkel együtt vett részt a 2016-ban bevezetett, az ukrán nacionalisták által a Lengyelország állampolgárai ellen elkövetett népirtás nemzeti emléknapjához fűződő rendezvényen.
Zelenszkij május végén jelentette be, hogy olyan törvényjavaslatot terjeszt az ukrán törvényhozás elé, amely alapján különleges jogi státust adnak Lengyelország állampolgárainak Ukrajna területén.
Kijev szerint a lépés összefügg azzal a lengyelországi törvénnyel, amely alapján az Ukrajnából a februári orosz támadás után ideiglenesen áttelepült személyek lényegében egyenlő jogokat kaptak Lengyelország állampolgáraival, kivéve a szavazati jogot.
Duda a hétfői megemlékezésen kijelentette: az, hogy az ukrán tervezet előterjesztése időben egybeesik a lengyel emléknappal, „ellenkező helyzetként” fogható fel az 1943. július 11-i eseményekhez képest, amikor az ukránok „mindenáron meg akartak szabadulni a lengyelektől, életüket is kioltva”.
Ebben az összefüggésben a lengyel államfő ismét népirtásnak nevezte a volhíniai mészárlást.
Az erről szóló igazságot „egyértelműen és erőteljesen ki kell mondani” – hangsúlyozta.
Ajánló
Hozzátette egyúttal: nem bosszúról, megtorlásról van szó, amit „a legjobban bizonyít az, ami a lengyelek és az ukránok között manapság zajlik”, s történelmi igazság megállapítása hozzá kell, hogy járuljon a két nemzet közötti új viszonyhoz.
Morawiecki szerint a lengyeleket lemészárló ukrán nacionalisták örököse az orosz világ
Mateusz Morawiecki beszédében a volhíniai mészárlás áldozatait is rejtő ukrajnai tömegsírok feltárását szorgalmazta. A feltárást Kijev 2017-ben leállította.
A jelenleg zajló ukrajnai háborúra utalva Morawiecki kijelentette: Ukrajna a saját szuverenitásáért, de mások szabadságáért is harcol, és „azon szörnyű nacionalizmustól” szenved, amelynek „nyolcvan évvel ezelőtt maga is engedett”.
„Ukrajna ma látja, hogy az egykori Ukrán Nacionalisták Szervezete (OUN) és az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) örököse az orosz világ”, amelyben megnyilvánulnak Moszkva „birodalmi és gyarmatosító törekvései (…), valamint a szélsőséges orosz nacionalizmus is” – fogalmazott a miniszterelnök.
1943. július 11-én a mai nyugat-ukrajnai Volhínia, lengyelül Voliny területén fekvő mintegy 150 községben az UPA és az OUN mintegy 8 ezer lengyelt gyilkolt meg, ezzel tetőzött az ugyanazon év elején elindított, a térségben élő lengyelek ellen irányuló erőszakhullám, amely Volhíniában és az egykori Kelet-Galíciában összesen mintegy 100 ezer áldozatot követelt.
Varsó népirtásnak minősíti a történteket, az ukrán történészek viszont a második világháborús lengyel-ukrán fegyveres konfliktus következményének tekintik azt, és közös, arányos felelősségről beszélnek.
Az emléknap alkalmából hétfő este Varsó belvárosában rendezett menet kapcsán a rendőrség a PAP hírügynökséggel közölte: a rendezvény mintegy 350 résztvevőjét és több száz járókelőt evakuálni kellett, mert a Krakowskie Przedmiescie utcában egy férfi „veszélyes tárgyat” tett le a földre. Későbbi hatósági közlemények szerint robbanóanyagról volt szó. A TVP Info közszolgálati televízió arról számolt be: a helyszínre kiérkezett terrorelhárító egységek által semlegesített lőszer – több darab lövedék – nagy hatósugarú volt.
A 31 éves elkövetőt a helyszínen őrizetbe vették, a rendőrség átmenetileg lezárta a környéket, senki sem sérült meg.
