Oroszország kész tárgyalni bármelyik amerikai elnökjelölttel, ha az kifejezi együttműködési készségét – jelentette ki szerdán Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
Peszkov Donald Trump amerikai republikánus párti elnökjelöltnek arra a kijelentésére reagált, miszerint győzelme esetén még a beiktatása előtt találkozhat Vlagyimir Putyin orosz államfővel. Az amerikai elnökök a választási évet követő januárban lépnek hivatalba.
Az orosz elnök szóvivő szerint Oroszország jó kapcsolatokra és együttműködésre törekszik az Egyesült Államokkal, ezért Moszkva kész pozitívan reagálni a párbeszéd szándékának kinyilvánítására.
Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes az Állami Dumában a kétoldalú viszonnyal kapcsolatban kijelentette, hogy amennyiben az Egyesült Államok nem hagy fel az Oroszországgal szembeni szankciók fokozásának politikájával, akkor Moszkva megtalálja majd azokat a lépéseket, amelyek fájdalmas hatással lesznek elsősorban Washingtonnak a világban betöltött helyzetére.
Rjabkov szerint Moszkva ellenlépései lehetnek mind szimmetrikusak, mind aszimmetrikusak. Az előbbiek lehetőségével kapcsolatban cáfolta azt az állítást, hogy Oroszországban az Egyesült Államoknak ne lennének bankszámlái. Az utóbbiak ügyében, a védelmi célból fölöslegessé vált, fegyvertisztaságú plutónium hasznosításáról megkötött orosz-amerikai szerződés végrehajtásának felfüggesztését hozta fel példaként. A lépést egyébként szerdán hagyta jóvá a szövetségi törvényhozás alsóháza.
„Válaszaink szigorúan adagoltak és arányosak” – mondta Rjabkov, az orosz irányvonalat ésszerűnek és indulatmentesnek nevezve.
A helyettes tárcavezető szerint az amerikai szankciók 281 jogi személyt és 81 tisztségviselőt érintenek. A diplomata rámutatott, hogy emellett folytatódik a „katonai infrastruktúrának az orosz határhoz való közelítése” és az oroszellenes szövetségek megalakítása, elsősorban az Egyesült Államok európai szövetségeseiből.
Ajánló
Rjabkov úgy vélekedett, hogy a Fehér Ház csak magát hibáztathatja a világ számos részén kialakult problémák miatt. Moszkva álláspontja szerint az amerikai politika fő problémája az, hogy a jelenlegi kormányzat alatt még arrogánsabbá, még inkább nyomásgyakorlóvá vált. Ez a politika egyre inkább arra korlátozódik, hogy megpróbálja a saját akaratát más államokra rákényszeríteni. Szavai szerint ez az irányvonal Oroszországgal kapcsolatban bukásra van ítélve.
A külügyminiszter-helyettes szerint a katonai célból feleslegessé vált, fegyverfokozatú plutónium békés hasznosításáról kötött orosz-amerikai keretmegállapodás még érvényben van, ám az ezen a téren való konkrét együttműködés de facto megszüntetéséért Washingtont hibáztatta.
Szergej Rjabkov emlékeztetett rá, hogy Oroszország a plutónium-fölösleg hasznosítása terén való együttműködés felújításának feltételéül az úgynevezett Magnyitszkij-törvény visszavonását, a Moszkva ellen bevezetett amerikai szankciók eltörlését, a miattuk, valamint az ellenintézkedések miatt elszenvedett károk ellentételezését, továbbá a NATO-ba 2000. szeptember 1. után belépett országokban létrehozott amerikai katonai infrastruktúra és az ott állomásozó amerikai csapatok létszámának csökkentését szabta. MTI
