Moszkva: semmi új nincs a Kaczynski-gép balesetéről kiadott lengyel jelentésben

Nem tartalmazott újdonságot a Lech Kaczynski néhai lengyel elnököt szállító repülőgép Szmolenszk mellett tavaly április 10-én bekövetkezett katasztrófájáról pénteken kiadott lengyel kormánybizottsági jelentés az orosz  Államközi Repülésügyi Bizottság (MAK) korábbi jelentéséhez képest – mutatott rá Alekszej Morozov, a MAK műszaki bizottságának vezetője keddi moszkvai sajtóértekezletén. „A lengyel jelentésben semmi újat nem látunk a MAK január 12-én közzétett jelentéséhez képest, amelynek szintén részét alkotják a lengyel fél megjegyzései” – mondta Morozov. A MAK a lengyel jelentés közzétételét követően, pénteken azt közölte, hogy a két jelentés következtetései nagyjából egybeesnek, de már akkor kiemelt néhány eltérést, s kedden e részletek elemzését folytatta. Cáfolta a lengyel jelentésnek azt az állítását, hogy a repülőtér rádiólokációs rendszere nem működött: mint mondta, működését egy próbarepüléssel ellenőrizték nyomban a katasztrófa után – mondta.
Hozzátette: a MAK saját jelentésében nem próbálta eltitkolni a Szevernij repülőtér hiányosságait, azoknak azonban nem volt közük a balesethez.
Morozov azt is hangsúlyozta: nem felel meg a valóságnak, hogy a Szevernij repülőtér helyettes parancsnoka nyomást gyakorolt a repülésirányítókra, kötelessége volt ugyanis az irányítótoronyban tartózkodni és koordinálni a különleges járatok érkezésekor, és a kötelesség teljesítése nem tekinthető nyomásgyakorlásnak.
„A lengyel hivatalos személyiségek különféle értelmezései az elnöki gép státusának értelmezéséről arról tanúskodik, hogy a lengyel fél nem kívánja elfogadni a vonatkozó orosz jogszabályokat” – mondta.
Morozov megismételte a MAK jelentésének megállapítását: a katasztrófa közvetlen oka az volt, hogy a Kaczynskit és kíséretét szállító gép pilótái nem döntöttek időben arról, hogy kitérnek más repülőtérre, noha értesültek a rossz időjárási viszonyokról. A másik ok az volt, hogy noha nem látták a földi jelzéseket, jóval mélyebbre ereszkedtek, mint ahonnan az előírások szerint egy második körre indulhattak volna.
Ezen kívül a gép személyzetére lélektani nyomást gyakorolt a légierőnek a pilótafülkében megjelenő főparancsnoka – idézte Morozov orosz és lengyel pszichológusok közös megállapítását. A MAK szerint minden arra mutat, hogy a pilóták bármi áron a Szevernij repülőtéren akartak leszállni.
Georgij Jacsmenyev, a műszaki bizottság helyettes elnöke megemlítette azt is, hogy a személyzetet az út előtti napon lecserélték, és az új legénység alig ismerte egymást, és amint a lengyel jelentés is rámutat, nem volt kellően felkészítve.
Morozov leszögezte: a MAK és minden bevont műszaki szakértő egyetért abban, hogy a gép személyzete helytelen és nem adekvát döntéseket hozott.
Végül az egykori Szovjetunió 12 volt tagköztársaságának közös légügyi hatósága műszaki bizottságának vezetője hangsúlyozta: a katasztrófa vizsgálatának a célja nem bűnösök keresése volt, ez nem is feladata a bizottságnak, hanem az, hogy megelőzzenek újabb hasonló baleseteket.