A NATO és Oroszország közötti megbeszélések megválaszolatlanul hagyhatnak néhány kérdést – mondta a katonai egyesülés főtitkára, ugyanakkor jelezte, hogy lehetséges lehet kompromisszumot kötni Moszkvával a fegyverzetellenőrzésről.
Jens Stoltenberg hétfőn Brüsszelben újságíróknak nyilatkozva elmondta, hogy üdvözli „a megbeszéléseket, amelyekre ezen a héten kerül sor: január 12-én az Oroszország-NATO Tanácsban, ma Genfben az Egyesült Államok és Oroszország között, később [január 13-án] pedig az EBESZ [Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet] keretében Bécsben”.
A tisztviselő azonban figyelmeztetett, hogy „nem várhatjuk, hogy ezek a tárgyalások minden problémát megoldanak. Reméljük, hogy meg tudunk állapodni egy előremutató útról; egy találkozósorozatról, egy tárgyalási folyamatról. Irreális azt várni, hogy mire ezen a héten befejezzük a tárgyalásokat, minden probléma megoldódik”.
A NATO-vezetője szerint a blokk „pozitív jelnek” tekinti, hogy Moszkva kész a biztonságról szóló tárgyalásokra.
„Készek vagyunk meghallgatni Oroszország sérelmeit, de minden jelentős párbeszéd azt feltételezi, hogy Oroszország is foglalkozik a tetteivel kapcsolatos aggályainkkal „.
Stoltenberg korábbi norvég miniszterelnöki tapasztalataira támaszkodva elmondta, hogy hivatali ideje alatt korábban már tárgyalt Moszkvával. „Tudom, hogy Oroszországgal meg lehet állapodni, és ez már korábban is megtörtént a NATO keretében, különösen a fegyverzetellenőrzésről és a kérdések szélesebb köréről” – mondta.
Stoltenberg nyilatkozata a NATO és Moszkva szerdai tárgyalásai kapcsán hangzottak el. A hétfői nagyobb amerikai-orosz megbeszélést megelőzően vasárnap Genfben előzetes megbeszélésekre került sor Washingtonnal a biztonsági garanciákról.
A múlt hónapban Moszkva két dokumentumot készített – az egyiket a katonai blokk, a másikat az amerikai tisztviselők számára -, amelyben a biztosítékok széles körét kérte, és azt közölték, hogy minden érintett fél biztonságának a megerősítésére törekednek.
A javaslatok a katonai személyzet és a felszerelések mozgására összpontosítanak, és tartalmaznak egy cikket, amely ragaszkodik ahhoz, hogy Kijev régóta dédelgetett törekvései a szervezethez való csatlakozásra nem teljesülnek. Moszkva más kérések mellett azt szeretné, ha Washington és szövetségesei beleegyeznének a NATO-bővítés leállításába, a posztszovjet országokkal való katonai együttműködés megszüntetésébe, valamint a blokk csapatainak és rakétáinak visszavonásába az orosz határtól.
A NATO és Oroszország közötti kapcsolatok az elmúlt hónapokban egyre feszültebbé váltak. Novemberben Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt mondta, hogy a kettejük közötti korábbi párbeszéd hiábavalónak bizonyult, és hogy a katonai blokk inkább abban érdekelt, hogy Kijevről „propagandát gerjesszen és nyomást gyakoroljon Oroszországra”.
Októberben Moszkva bejelentette, hogy felfüggeszti a közvetlen kétoldalú kapcsolatokat a katonai blokkal, és bezárta a NATO irodáit az orosz fővárosban. A lépés válasz volt arra, hogy a szervezet kémedés vádjával kiutasított nyolc orosz diplomatát a brüsszeli székhelyéről. A vádakat Oroszország tagadta.
