Magyarországnak és Törökországnak fel kell hagynia a finn és svéd NATO-tagság ratifikálásának akadályozásával – mondta csütörtökön Annalena Baerbock német külügyminiszter, hozzátéve, hogy „kristálytiszta alap” van arra, hogy a két északi ország csatlakozhasson a katonai szövetséghez.
Ankara és Budapest késlelteti a folyamatot, Törökország arra hivatkozik, hogy aggályai vannak Svédország és Finnország állítólagos támogatásával a kurd terrorizmus ellen, míg Magyarország azt állítja, hogy azután szavaz a kérdésről, miután rendezte számos nézeteltérését az EU-val.
Svéd kollégájával, Tobias Billstrommal tartott közös sajtótájékoztatóján Baerbock elmondta, hogy Ankara és Budapest is elkötelezte magát a csatlakozás hivatalossá tétele mellett, „és most pontosan ezt kell tenniük”.
A továbbiakban megdorgálta Budapestet, amiért késlelteti a ratifikációs folyamatot. „Ami a Magyarországgal kapcsolatos kérdést illeti: Ezt szeretném világosan aláhúzni … nincs szürke zóna” – jegyezte meg, hozzátéve, hogy Berlin „a maga kedves bátorításával” támogatja a csatlakozási folyamatot.
Májusban, Oroszország ukrajnai katonai hadjárata közepette Svédország a szomszédos Finnországgal együtt szakított évtizedek óta tartó semlegességi álláspontjával, és hivatalosan is kérte a NATO-tagságot. Bár a blokk elfogadta a kérelmeket, az északi nemzetek pályázatát mind a 30 tagállamnak ratifikálnia kell, és Törökország és Magyarország jóváhagyása még várat magára.
Ankara azt követeli, hogy Stockholm és Helsinki tegyen többet a terrorizmus, különösen a Törökországban törvényen kívül helyezett kurd csoportok elleni küzdelem érdekében, de az erről szóló tárgyalások még folynak.
Ajánló
Közben magyar tisztviselők többször is kijelentették, hogy támogatják a NATO bővítését. Szerdán Gulyás Gergely, Orbán Viktor miniszterelnök kabinetfőnöke azt állította, hogy a magyar parlament az őszi ülésszakon tárgyalja a ratifikációt.
„Finnország és Svédország a szövetségeseink, és számíthatnak ránk” – mondta, hozzátéve, hogy reméli, hogy „még idén” befejezik a folyamatot.
A magyar kormány július közepén nyújtotta be a vonatkozó törvényjavaslatokat, de azokat még mindig nem vitatták meg. Budapest tagadta, hogy hátráltatja a belépési folyamatot, de tisztviselők közölték, hogy addig nem szavaznak a kérdésről, amíg nem fogadják el azokat a törvényeket, amelyek célja az EU-val folytatott vita enyhítése, amely a korrupciós aggályok miatt mintegy 7,5 milliárd eurós támogatás megvonását javasolta Budapesttől.
