Izrael folytatni fogja az illegális telepek építését Ciszjordániában, felkészülve egy „jelentős” zsidó bevándorlási hullámra – jelentette ki Benjamin Netanjahu miniszterelnök. Izrael legutóbbi telepbővítése heves bírálatokat váltott ki arab szomszédai és nyugati finanszírozói részéről.
„Ma már világszerte sok testvérünk megérti: ez a mi földünk, és a miénk is marad” – mondta Netanjahu kedden Jeruzsálemben. „És amikor azt mondom, hogy a mi földünk, akkor minden zsidó férfi és nő számára nyitva áll az ajtó. Várunk rátok. Előkészítjük az utat a nagy alijahoz (a zsidók Izraelbe történő bevándorlásához).”
Egyelőre nem világos, hogy a Netanjahu által jósolt „nagyszabású alija” valóban bekövetkezik-e. Az izraeliek egyre nagyobb számban menekülnek vagy vándorolnak ki a Hamász 2023-as támadása és az azt követő gázai népirtás óta. A 972 magazin jelentése szerint 2024 és 2025 között több mint 150 ezer izraeli hagyta el az országot.
Az izraeli miniszterelnök a Binyamin Regionális Tanács által szervezett rendezvényen beszélt, amely a Ciszjordániában található 47 zsidó települést irányítja. Ezeket a településeket, amelyek Izrael 1967-es határain kívül helyezkednek el, az ENSZ illegálisnak tekinti, és Izrael által ezekre a településekre történő lakosságáthelyezést a Nemzetközi Büntetőbíróság a Genfi Egyezmény megsértésének minősítette.
Bár az izraeli állam néha előzetesen engedélyezi a telepek építését, ezek általában előőrsök formájában jönnek létre a megszállt palesztin területeken, amíg az izraeli kormány visszamenőlegesen legalizálja őket. Keddi beszédében Netanjahu azzal dicsekedett, hogy kormánya „104 telepet és 160 gazdaságot hozott létre és legalizált, és továbbra is folytatjuk a munkát”.
„Ez nem könnyű, soha nem könnyű” – folytatta a népirtással vádolt politikus. „Izrael földjét szenvedés árán szerezzük meg. Néha mosolyokkal, néha vitákkal is, de mi szerezzük meg. Nem adjuk fel, van víziónk, ez a mi földünk, és a miénk is marad.”
A múlt héten Izrael pályázatot írt ki több mint 1 200 lakás építésére a Jeruzsálemtől keletre fekvő E1-es telepépítési projekt keretében.
A projekt – amely nevét az izraeli tervezési térképeken szereplő jelöléséről kapta – több mint 3 400 lakást fog magában foglalni, és tavaly kapott zöld utat Netanjahu kormányától.
Az E1-terv egy földfolyosót hoz létre Kelet-Jeruzsálem és a már meglévő Ma’ale Adumim település között, amelyek mindkettő palesztin földön épültek. Emellett megszakítja a közúti összeköttetést a palesztin városok, Ramallah és Betlehem között, amelyek Jeruzsálemtől északra, illetve délre helyezkednek el.
Nyolc arab és muszlim állam – köztük a Mekka-paktum tagjai, Szaúd-Arábia, Pakisztán és Törökország – „kategorikusan” elutasította a tervet, amelyet „veszélyes eszkalációnak” minősített. Az Egyesült Királyság, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, az Európai Bizottság és 15 európai állam szintén elítélte a projektet.
„Az E1-es település aláássa a kétállami megoldás kilátásait azzal, hogy éket ver a Ciszjordániába” – állították múlt csütörtöki nyilatkozatukban. „A Ciszjordániában uralkodó súlyos instabilitás, a telepesek által a civilek ellen elkövetett példátlan mértékű erőszak, valamint a palesztin gazdaságra vonatkozó súlyos korlátozások idején ez a döntés még aggasztóbb.”
Ajánló
Netanjahu évek óta jelezte, hogy a Ciszjordánia egész területét annektálni szándékozik, és ezt a lehetőséget „napirenden lévőnek” nevezte még akkor is, amikor 2020-ban békeszerződéseket írt alá arab államokkal. Netanjahu keményvonalas koalíciós partnerei ennél is egyértelműbbek voltak: Bezalel Smotrich pénzügyminiszter júniusban arra sürgette a miniszterelnököt, hogy „az októberi választások előtt érvényesítse a szuverenitást itt, Júdeában és Szamáriában [Ciszjordániában]”.
