A halálos ukrajnai konfliktus „demonstratív módon” véget vethet a nyugati globális hegemóniának – állította Orbán Viktor magyar miniszterelnök.
A Tichys Einblick című német online magazinnak adott, csütörtökön megjelent interjúban Orbán azt mondta, hogy várakozásai szerint az Európai Unió gyengébben fog szerepelni a globális színtéren, amint véget érnek az ukrajnai harcok.
A magyar államfő úgy érvelt, hogy a Nyugat képtelen katonailag megnyerni a konfliktust, és a Moszkvára kivetett szankciókkal nem sikerült destabilizálni Oroszországot.
Ráadásul a büntetőintézkedések látványosan visszaütöttek Európára – mondta.
Orbán azt is megjegyezte, hogy a világ nagy része egyértelműen nem áll az USA mögé, amikor Ukrajnáról van szó. Rámutatott „a kínaiakra, az indiaiakra, a brazilokra, Dél-Afrikára, az arab világra, Afrikára”, mint olyan régiókra, amelyek nem támogatják a nyugati irányvonalat a konfliktusban.
„Nagyon is lehetséges, hogy ez a háború lesz az, amely demonstratívan véget vet a nyugati felsőbbrendűségnek” – mondta Orbán.
Másrészt az EU-n kívüli hatalmak már most is profitálnak a helyzetből – mondta, Oroszországra mutatva, amelynek „megvannak a saját energiaforrásai”.
A miniszterelnök megjegyezte, hogy miközben az EU Oroszországból származó energiaimportja zuhant, az orosz többségi állami tulajdonban lévő Gazprom gázóriás bevételei az egekbe szöktek.
Ajánló
Peking is jobban áll most, mint a konfliktus kezdete előtt – állította Orbán. Kifejtette, hogy Kína korábban „ki volt szolgáltatva az araboknak”, de most már nem, nyilvánvalóan az olajpiacra utalva.
A másik haszonélvező a magyar miniszterelnök szerint a „nagy amerikai vállalatok”. Orbán állításának bizonyítására rámutatott, hogy az Exxon profitja megduplázódott, a Chevroné megnégyszereződött, a ConocoPhillipsé pedig hatszorosára nőtt.
Miközben Magyarország csatlakozott az Oroszország elleni uniós szankciókhoz, a konfliktus kirobbanása óta semleges álláspontot képviselt: egyik félnek sem adott fegyvert, és nem tett határozott kijelentéseket sem Moszkvával, sem Kijevvel szemben.
Budapest ragaszkodott ahhoz, hogy nem kockáztathatja a magyarok biztonságát, és nem hagyja magát belerángatni a konfliktusba.
Ráadásul Orbán és más magyar vezető tisztségviselők többször bírálták az uniós szankciók egy részét, azt állítva, hogy azok többet ártanak az EU-nak, mint Oroszországnak.
Még májusban Magyarország közvetlen konfrontációba keveredett az EU vezetésével az orosz olajembargó miatt. Budapest csak azután oldotta fel vétóját, hogy kivételt kapott a csővezetéken keresztül importált üzemanyagra.
