Nem zárható ki, hogy 2022-re úgy emlékezünk majd vissza, mint arra az érve, amikor beléptünk a veszélyek korába, Magyarország azonban az összes veszélyre aktívan reagált – mondta Orbán Viktor pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
A szankciós politikáról szólva a kormányfő szerint valakinek végre azt kellene mondania Brüsszelben: „emberek, ezt elszúrtuk”, hagyjuk abba, mert ebből nagy baj lesz. Ha ez megtörténne, az energiaárak azonnal leesnének, és vele együtt az infláció is azonnal megfeleződne – érvelt.
Hozzátette ugyanakkor, hogy nem látja azt az embert, aki ezt kimondhatná. Szerinte a következő időszakban a bátorság és az erő híján „a szerencsétlenkedés folytatódik majd Brüsszelben”, szankciók születnek, amelyekről kiderül majd, hogy nem működnek.
Az unió álláspontját a németek vagy a franciák tudnák megváltoztatni, Magyarország ereje ehhez kevés. „Én a kártételt tudom fékezni” – fűzte hozzá.
Arról is beszélt, hogy „van egy elgondolásunk a jövőről, hogy hogyan kell nevelni a gyerekeket: szerintünk ez a mi dolgunk, a szülőké”. Ők viszont azt gondolják, hogy a civil, társadalmi mozgalmaknak jelentős szerepet kell játszani a gyerekek nevelésében – mutatott rá.
Orbán Viktor szerint emellett „ők minél több jogkört el akarnak vinni Brüsszelbe”, mert egy nagy európai birodalmat akarnak, amelyben nem tagállamok vannak, hanem inkább provinciák, helytartóságok. Ők azt mondják, hogy miután a magyar kormány folyamatosan kiáll a saját felfogása és a magyar érdekek mellett, kormányváltást kell elérni Magyarországon – mondta a miniszterelnök.
Megjegyezte: a választás előtt is ezt akarták, „ezért vásárolták meg a magyar baloldalt”, csak a magyar nép másképp döntött.
Úgy értékelt: most Brüsszel „megpróbál bennünket mégiscsak a választási eredményektől függetlenül rászorítani arra, hogy azt tegyük, amit Brüsszelből helyesnek gondolnak”, és minden konfliktus ebben az összefüggésben értelmezendő.
Ajánló
A kormányfő hangsúlyozta: Magyarországnak soha nem voltak akkora pénzügyi tartalékai, mint amit az elmúlt három hónapban a kormány összehozott.
Kiemelte: történelmi csúcson vannak az ország pénzügyi tartalékai, ezért „nemhogy nem lehet Magyarországot sarokba szorítani, hanem boldogulunk mi nélkülük is”. „Persze velük könnyebben boldogulunk, egyszerűbb lenne, gyorsabban is haladnánk”, de azt gondolni Brüsszelben, hogy nélkülük nem kel föl a Nap, teljes félreértés – fogalmazott. Hozzátette: ők ezzel szembesülnek most.
Úgy értékelte, hogy ez a „brüsszeli frusztráció” csapódik le az Erasmus-ügyben is.
A kormányfő arról is beszélt, hogy a politika elsődleges feladata, hogy olyan gazdasági rendszert alakítson ki, amelyben mindenki talál magának munkát. Ez eddig sikerült, több mint egymillió emberrel többen dolgoznak most, mint 2010-ben – mutatott rá.
Közölte: hiába volt a 2022-es év a veszélyek éve, soha nem dolgoztak olyan sokan Magyarországon, mint éppen 2022-ben. Emellett a Magyarországra érkező beruházások sohasem voltak olyan magasak egy évben, mint 2022-ben, és 2023-ban még magasabbak lesznek – jelentette ki.
Ajánló
Kiemelte: tehát a magyar gazdaság „köszöni szépen, jól van”.
A miniszterelnök a 2023-as év legfontosabb feladatai közül az elsőnek a munkahelyek védelmét jelölte meg.
A 2022-es és 2023-as év egészét tekintve, a kettőt egy időszaknak könyvelve a bérek Magyarországon reálértéküket tekintve nőni fognak – mondta.
A kormányfő szerint ambiciózus célokat kell kitűzni 2023-ban is, és miközben a válságot is kezelni kell, „a nagy nemzeti céljainkat nem adjuk föl”. „A családtámogatási rendszert nem szűkítjük, hanem bővítjük, a munkahelyvédelmi eszközöket nem szűkítjük, hanem bővítjük” – fogalmazott.
Orbán Viktor fontos célként említette, hogy az infláció mértékét egyszámjegyűre kell leszorítani az év végére és az ország gazdasági teljesítményének növekednie kell 2023-ban is.
