A nukleáris energia békés felhasználásában való együttműködésről született megállapodás kedden Magyarország és Oroszország között, amelynek keretében egyezséget írtak alá két új paksi erőművi blokk építéséről. A találkozón Vlagyimir Putyin orosz államfő meggyőződését fejezte ki, hogy a megállapodások hozzájárulnak az orosz-magyar kapcsolatok szélesítéséhez. Orbán Viktor miniszterelnök azt hangsúlyozta, hogy kiváló szakmai megállapodást kötöttek. Az orosz államfő Moszkva-közeli novo-ogarjovói rezidencián Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter és Szergej Kirijenko, a Roszatom elnöke írta alá az egyezményt, Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin jelenlétében. Szergej Kirijenko az aláírás után elmondta, hogy először az államközi megállapodást kell aláírni, de ezzel párhuzamosan, már az utolsó simításokat végzik a hitelszerződésen, amelynek felső határát egyelőre 10 milliárd euróban (3000 milliárd forint) állapították meg.
Az erőművi blokkok építéséről szóló előszerződésnek három iránya van: a reaktorok megépítése, a fűtőanyag szállítása és feldolgozása, valamint a szervizszolgálat – mondta. Vlagyimir Putyin a sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy az új reaktorokkal megduplázódik a paksi erőmű jelenleg 2 gigawattos teljesítménye, s ezzel nő Magyarország energetikai függetlensége. Hozzátette, ez egy sajátos megállapodás abból a szempontból is, hogy a munkálatok 40 százalékát magyar beszállítók fogják elvégezni. Ez azt jelenti, hogy mintegy 3 milliárd dollárt fordítanak magyar munkahelyek teremtésére. Az orosz államfő meggyőződését fejezte ki, hogy az aláírt megállapodások hozzájárulnak az orosz-magyar kapcsolatok szélesítéséhez.
Orbán Viktor kifejtette: „kevés jót örököltünk a kommunizmusból, de az 1966-ban kötött szovjet-magyar energetikai megállapodás a jó örökségek közé tartozik”. A kormányfő hangoztatta, a mostani megállapodással megteremtették a feltételét annak, hogy fennmaradjon és erősödjön az orosz-magyar energetikai együttműködés. Úgy ítélte meg, hogy kiváló szakmai megállapodást kötöttek, amelyet örömmel fog a magyar parlament elé terjeszteni jóváhagyásra. A miniszterelnök azt is hangsúlyozta, hogy a Déli Áramlat gázvezeték ügyében Magyarország elkötelezett, szerződésben vállalt kötelezettségeit teljesíteni fogja. Vlagyimir Putyinnak ismét megerősítette – mondta -, hogy „mi egy hosszú távú magyar-orosz baráti együttműködésben gondolkodunk”. Orbán Viktor nagyra értékelte az orosz elnök erőfeszítéseit, amelyeket annak érdekében tett, hogy a közép-európai országok és Oroszország, de különösen Magyarország és Oroszország kapcsolataiban a jövő szempontjai kerüljenek előtérbe. Az ország jelene és jövője szempontjából az orosz-magyar kapcsolatok elérik a stratégiai jelentőséget – hangoztatta Orbán Viktor.
Magyarországnak az az érdeke, hogy Oroszország egyre több beruházással lehessen jelen, ezért megállapodtak abban, hogy bátorítani fogják az orosz ipar jelenlétét Magyarországon – tette hozzá. Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár kedden Budapesten újságíróknak azt mondta, a Roszatom orosz állami energetikai konszern két erőműblokkot épít Pakson, a 10-12 milliárd eurós, tender nélküli beruházáshoz Oroszország államközi hitelt biztosít, amelynek futamideje 30 év. Lázár János szerint az első új paksi blokk 2023-ban kezdhet működni és ezzel tovább nő Magyarország energetikai függetlensége. Hangsúlyozta, hogy az elkészült erőmű magyar állami tulajdonban marad. A terveket a kormány megküldte Brüsszelnek, amely nem emelt vétót.
Az államtitkár felhívta a figyelmet arra is, hogy a beruházással éves szinten egy százalékkal bővülhet a bruttó hazai termék (GDP), és tízezer új munkahely jöhet létre. Az építkezés költségének 80 százalékát fedezi majd az Oroszországgal kötendő pénzügyi megállapodás, a maradék 20 százalékot – a tízéves építési futamidő utolsó szakaszában – Magyarországnak kell finanszíroznia – mondta. A magyar ellenzéki pártok bírálták a megállapodást.
Az MSZP még az aláírás előtt közleményben fejtette ki, hogy az szerintük hosszú távon kötött pályára helyezné a magyar energia- és gazdaságpolitikáját és a jövő nemzedékek életminőségét. A párt közölte, kormányon felül fogja vizsgálni a vállalt kötelezettséget, mert a paksi erőmű bővítéséről csak átlátható módon szabad felelős döntést hozni.
Az LMP felszólította a kormányt, hogy hozza nyilvánosságra a megállapodás részleteit. Szél Bernadett, a párt társelnöke azt mondta, az előzményeket látva fennáll a veszélye, hogy „Orbán Viktor gyakorlatilag eladja az oroszoknak Magyarországot”. Hozzátette: egy normális országban társadalmi és politikai vitát kellett volna tartani a kérdésről, de ez Magyarországon nem történt meg.
Az Együtt-PM a megállapodás haladéktalan nyilvánosságra hozatalát követelte. Jávor Benedek független országgyűlési képviselő közleményében azt írta: a magyar jogszabályok, az érvényben lévő országgyűlési határozatok és ombudsmani állásfoglalás alapján Orbán Viktornak nem volt joga megállapodást kötni a bővítés legfontosabb paramétereiről. Hozzátette: a hatásvizsgálat, nemzetközi tender és az ajánlatok megversenyeztetése nélkül megszületett egyezség nem a magyar társadalom, hanem „a kapuzárási pánikban lévő Orbán-kormány és a fideszes gazdasági holdudvar érdekeit szolgálja”.
A Fidesz közleményében hangsúlyozta, Bajnai Gordon, az Együtt-PM szövetség vezetője homlokegyenest más álláspontot képvisel most Paks ügyében, mint 2010-ben miniszterelnökként, amikor még arról beszélt, hogy a blokkok megújítása közelebb visz az ország energiabiztonságának megerősítéséhez. „Úgy tűnik, Bajnai Gordon álláspontját az üléspontja határozza meg” – írta közleményében a kormánypárt.
