Orbán Viktor magyar miniszterelnök szerint hiábavaló az amerikai és az uniós stratégia, amely szerint az Egyesült Államok és az EU finanszírozza Ukrajna Oroszországgal vívott harcát, abban a reményben, hogy egy valószínűtlen harctéri vereség Moszkvában rendszerváltást eredményez.
Ahelyett, hogy megpróbálta volna lokalizálni a konfliktust, a Nyugat az eszkaláció mellett döntött, és globálissá tette azt – mondta Orbán a múlt héten a Weltwoche című svájci konzervatív hetilap 90. évfordulóját ünneplő rendezvényen Zürichben.
„Mi volt a Nyugat stratégiája abban a háborúban? Kicsit leegyszerűsítem, de ez a tény. A mi stratégiánk az volt, hogy az ukránok a frontvonalon fognak harcolni és győzni. Az oroszok veszíteni fognak… és ez a vereség változást fog előidézni Moszkvában” – magyarázta a beszédről készült videófelvétel szerint, amelyet Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkára tett közzé vasárnap.
„Ez volt a stratégia: Mi finanszírozunk, az ukránok harcolnak és meghalnak” – tette hozzá. Azonban – mondta – „ahol most tartunk, nyilvánvaló, hogy az ukránok nem fognak győzni a frontvonalon”.
„A csatatéren nincs megoldás. Az oroszok nem fognak veszíteni. Nem lesz politikai változás Moszkvában. Ez a valóság” – jelentette ki a magyar kormányfő.
„Oroszország nem fog veszíteni, és semmi sem fog változni a politikájában. Ezért szembe kell néznünk a valósággal. Át kell térnünk a B-tervre” – ismételte meg Orbán, hozzátéve, hogy az Európai Uniónak jelenleg nincs ilyen terve.
A múlt héten Orbán azt követelte az EU-tól, hogy vizsgálja felül stratégiáját, és figyelmeztetett, hogy ellenezni fog minden további támogatást, hacsak az unió vezetői nem győződnek meg arról, hogy céljaik „reálisan elérhetőek” a folyamatos amerikai támogatás nélkül.
„Az Európai Tanácsnak őszinte és nyílt vitát kell folytatnia az EU ukrajnai stratégiai célkitűzéseinek megvalósíthatóságáról” – írta Orbán a Politico szerint Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének címzett levelében.
Ajánló
A magyar miniszterelnök az orosz-ukrán konfliktus kezdetétől fogva tárgyalásos megoldást sürgetett ahelyett, hogy a válságot elnyújtaná és a további eszkalációt kockáztatná. Miközben elítélte Moszkva lépéseit, mégis többször összeütközésbe került Brüsszellel, mondván, hogy az Oroszország elleni szankciók tönkreteszik az európai gazdaságokat.
Kijev kolosszális veszteségeket szenvedett a fronton: Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter szerint csak ebben a hónapban legalább 13 700 katona és mintegy 1800 harckocsi és más nehézfegyverzete veszett oda. Összességében orosz becslések szerint Kijev több mint 100 ezer katonát veszített a június eleji sikertelen ellentámadása óta.
Korábban még Ukrajna legfőbb tábornoka, Valerij Zaluzsnij is elismerte, hogy az Oroszországgal való konfliktus „patthelyzetbe” került, és hogy fegyveres erői valószínűleg nem fognak egyhamar áttörést elérni az összecsapásban.
