Donald Trump amerikai elnök adminisztrációja jelezte az európai és ukrán tisztviselőknek, hogy január elejére, még mielőtt a Kongresszus irányítása a demokraták kezébe kerülne, békeszerződés megkötését szeretné elérni Kijev és Moszkva között – írja a Financial Times (FT), hivatkozva a tárgyalásokkal tisztában lévő négy forrásra.
Egy európai tisztviselő például a Trump-kormány különmegbízottjaival, Jared Kushnerrel és Steve Witkoffal folytatott találkozó után kijelentette, hogy „az amerikaiak erős nyomást gyakorolnak”, és „felmerül a félelem, hogy a megállapodáshoz Ukrajnának nagyon sok engedményt kell tennie”. Egy másik tisztviselő a lapnak azt mondta, hogy „az amerikaiak sietnek”.
A lap szerint az amerikai tisztviselők arra törekednek, hogy egyszerre rendezzék a területi vitákat és az európai biztonság szélesebb körű kérdéseit.
Kushner és Witkoff az elmúlt napokban találkozósorozatot folytattak orosz, ukrán és európai tisztviselőkkel Moszkvában, Dublinban és Berlinben – írja a lap. A forrásaik szerint az amerikai tárgyalók hangsúlyozták a kérdés sürgős rendezésének szükségességét.
A Washington által kijelölt határidő – január eleje – felerősítette Kijev aggodalmait, hogy az ukrán felet rákényszeríthetik arra, hogy „beleegyezzen Moszkva feltételeibe” még mielőtt a demokraták átveszik a hatalmat a Kongresszusban – mondta egy magas rangú ukrán tisztviselő.
Ezenkívül az ukrán tisztviselők a Starshield – a SpaceX cég Starlink műholdas kommunikációs rendszerének katonai változata – működési sebességének közelmúltbeli korlátozásait, valamint az elmúlt hónapokban a Patriot légvédelmi rakéták szállításában tapasztalt késedelmeket az Egyesült Államok azon erőfeszítéseinek részeként értékelték, amelyek célja Kijev pozícióinak gyengítése és a nyomás fokozása Oroszország javára történő engedmények elérése érdekében – írja az FT.
Amerikai képviselők azt is felvetették, hogy Trump a konfliktus lezárásáról tárgyal majd az európai vezetőkkel a G20-csúcstalálkozón, amelyet decemberben Miamiban rendez meg – közölte a lappal két tisztviselő. Egy magas rangú francia tisztviselő azonban kijelentette, hogy a csúcstalálkozón nem lesznek tárgyalások az európaiakkal Ukrajnáról, mivel Kijev „nem kapott meghívást”. Vlagyimir Putyin orosz elnököt meghívták a találkozóra, de egyelőre még nem döntött arról, hogy részt vesz-e rajta.
Putyin november 19-én Kínában, Trumppal és Hszi Csin-pinggel folytatott találkozója után tartott sajtótájékoztatón kijelentette, hogy Oroszország már az alaszkai csúcstalálkozó előtt elfogadta az amerikaiak által javasolt kompromisszumokat, és a további döntés Ukrajnától függ. Korábban többször is kijelentette, hogy Oroszország kész a békés rendezésre, feltéve, hogy az figyelembe veszi az orosz érdekeket.
A tűzszünetre vonatkozó orosz feltételek között Putyin megemlítette az ukrán csapatok kivonását a DNR, az LNR, a Zaporizzsja és a Herszon megye teljes területéről azok közigazgatási határain belül, valamint Kijev hivatalos lemondását a NATO-csatlakozásról. A végleges rendezés érdekében Moszkva emellett követeli e régiók és a Krím elismerését az Orosz Föderáció részeként, Ukrajna semleges, blokkon kívüli és atomfegyvermentes státuszát, demilitarizálását és nácimentesítését, valamint a nyugati szankciók feloldását.
A rendezésről szóló tárgyalásokon az amerikaiak egyik javaslatként felvetették Ukrajnának, hogy csatlakozzon a NATO-hoz cserébe a donbasszi területi engedményekért. Ahogy a The Wall Street Journal forrásokra hivatkozva írta, Kushner az elmúlt hónapokban zártkörű találkozókon vetette fel ezt az ötletet, többek között a Volodimir Zelenszkijjel és európai képviselőkkel Dublinban folytatott tárgyalásokon, valamint az Egyesült Arab Emírségekben tartott konzultációk során. Erről az ötletről korábban maga Zelenszkij is beszámolt, hangsúlyozva, hogy Washington nem tett konkrét javaslatot.
Ugyanakkor Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács alelnöke november 20-án őrültnek nevezte az Egyesült Államok Kijevnek tett javaslatát, emlékeztetve arra, hogy Moszkva Kijev esetleges csatlakozását a szövetséghez a konfliktus egyik okának tekinti.
„Még egy olyan megoldás kidolgozása is, amely Kijev számára a NATO-tagságot jelentene, valamint bármiféle »kreatív« megoldás keresése ezen a téren – számunkra elfogadhatatlan lehetőség” – hangsúlyozta november 20-án Szergej Rjabkov, orosz külügyminiszter-helyettes.
A továbbra is fennálló nézeteltérések ellenére az amerikai fél a tárgyalások előrehaladásáról számol be. Az abu-dzabi, moszkvai és dublini konzultációkat követően, november 10–12-én Kushner „jelentős előrelépésről” számolt be a felek álláspontjainak megértése és a lehetséges megoldások keresése terén.