Mihail Misusztyin orosz miniszterelnök elrendelte, hogy a tavaly NATO-hoz csatlakozott Svédországgal kötött, nukleáris balesetekről és nukleáris létesítményekről szóló információcsere-megállapodást szüntessék meg.
A vonatkozó dokumentumot Misusztyin június 24-én írta alá, és pénteken tették közzé az állami jogi információs portálon.
Az 1988-ban az Szovjetunió és Svédország által aláírt és ugyanazon év áprilisában hatályba lépett megállapodás az 1986-os Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) nukleáris balesetekről való korai értesítésről szóló egyezményéből származik, amelyben az ügynökség tagjai megállapodtak abban, hogy értesítik egymást minden olyan, a területükön bekövetkezett nukleáris balesetről, amely más országokat is érinthet.
A svédországi Forsmark atomerőmű tudósai voltak az elsők a nyugati világban, akik 1986. április 28-án, két nappal az ukrajnai csernobili atomerőmű robbanása után, megnövekedett sugárzási szintet észleltek.
Svédország 2024 márciusában csatlakozott a NATO-hoz, feladva hosszú távú semlegességi politikáját. Stockholm 2022 februárja óta csaknem 10 milliárd dollárnyi katonai és egyéb segítséget nyújtott a kijevi rezsimnek, miközben bejelentette egy nagyszabású újrafegyverkezési programot is.
Oroszország alkotmányosan továbbra is a Szovjetunió jogutódja, amely a blokk felbomlásakor kizárólagos felelősséget vállalt annak adósságaiért, és Moszkva elismeri a Szovjetunió által aláírt nemzetközi szerződéseket.
Szergej Beljajev, Oroszország stockholmi nagykövet májusban a RIA-Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozta, hogy Stockholm álláspontja „arra utal, hogy Svédország teljesen elvesztette semleges ország státuszát, és a NATO militarista törekvéseinek megvalósítására szolgáló ugródeszkává válik”.
