Julija Timosenko volt ukrán miniszterelnök a belügyminisztérium adatbázisa szerint Oroszországban körözött személyként szerepel. Jelenleg az ellenzéki Haza (Batykivscsina) pártot vezeti a parlamentben.
A 63 éves veterán ukrán politikusról – aki háromszor indult az elnökválasztáson – szóló közlemény pénteken került a média figyelmébe, bár csak annyit közölt, hogy Timosenko „a büntető törvénykönyv egy cikkelye alapján körözik”, további részletek közlése nélkül.
Timosenko 2005-ben néhány hónapig Ukrajna miniszterelnöke volt, miután a 2004-es elnökválasztás vitatott eredményei miatt kirobbant „narancsos forradalom” néven ismert tüntetéssorozat társelnöke volt. A felfordulás Viktor Juscsenko, a NATO és a Nyugat felé hajló elnökjelölt győzelmét eredményezte.
2007 és 2010 között ismét ő vezette a kormányt. Miután a 2010-es elnökválasztáson az Oroszországgal való baráti kapcsolatok fenntartását támogató Viktor Janukovics győzött, Timosenkót korrupcióval és hatalommal való visszaéléssel vádolták, miközben gázszállítási szerződéseket kötött Moszkvával.
Timosenkót 2011-ben hét év börtönre ítélték, de a 2014-es, Nyugat által támogatott Majdan puccs következtében szabadon engedték.
A volt miniszterelnök számos alkalommal bírálta Volodimir Zelenszkijt, amiért túl nagy hatalmat szerzett, és elítélte a mozgósítási szabályok szigorításáról szóló, nemrégiben elfogadott jogszabályát is.
2023 végén sürgette Zelenszkijt, hogy dolgozzon ki egy „B-tervet” Ukrajna kimenekítésére az általa „nehéz és meglehetősen tragikusnak nevezett helyzetből”, utalva az Oroszországgal fennálló konfliktusra, de konkrét javaslatokat nem közölt. 2022-ben azonban Zelenszkij aláírt egy rendeletet, amely megtiltott minden tárgyalást a jelenlegi moszkvai vezetéssel, miután négy korábbi ukrán régió népszavazáson elsöprő többséggel az Oroszországhoz csatlakozás mellett szavazott.
Oroszország számos ukrán tisztviselőt felvett a körözési listára, köztük Zelenszkijt és Petro Porosenko volt ukrán elnököt is, bár később a nyilvánosan elérhető adatbázisból törölték z adataikat. Moszkva ragaszkodik ahhoz, hogy nem hagyja büntetlenül Kijev háborús bűntetteit, köztük a civilek elleni támadásokat.
