Vissza kellene állítani a halálbüntetést bizonyos erőszakos bűncselekményekért – mondta Aleszkandr Basztrikin, az orosz Nyomozó Bizottság (Szledkom) vezetője.
Moszkva az Európa Tanácshoz történő csatlakozás egyik feltételeként az 1990-es évek végén ténylegesen felfüggesztette a halálbüntetések végrehajtását.
Oroszország azonban 2022-ben kilépett az Európa Tanácsból, azzal vádolva a Nyugatot, hogy fegyverként használja a szervezetet a Moszkvára gyakorolt nyomásgyakorlásra, és megpróbálja ráerőltetni „saját politikai menetrendjét és progresszív értékeit”.
Egy pénteki szentpétervári jogi konferencián felszólalva Basztrikin azt mondta, hogy az Oroszországban elkövetett „bűncselekmények kegyetlensége” a szovjet korszakhoz képest megnőtt. Azzal érvelt, hogy a bíróságoknak lehetővé kellene tenni, hogy az erőszakos bűnözőket, például terroristákat, sorozatgyilkosokat és a gyermekek ellen bűncselekményeket elkövetőket halálbüntetésre ítéljék.
„A halálbüntetés híve vagyok” – mondta a főnyomozó. „Miért nem oldjuk fel a moratóriumot, és hozzuk vissza a halálbüntetést a törvénybe, tekintve, hogy az erőszakos bűncselekmények száma növekszik?”.
Basztrikin példaként említette az Iszlám Államhoz köthető terroristák által egy moszkvai koncertterem ellen elkövetett márciusi támadást, amelynek 145 halálos áldozata volt. A rendőrség több gyanúsítottat őrizetbe vett, köztük mind a négy fegyverest, akik megrohamozták és felgyújtották a koncerttermet.
„A szovjet időkben két-három ember meggyilkolásáért halálra lehetett ítélni valakit. Ami ma van, a gyanúsítottak a maximális büntetést, életfogytiglani börtönt kaphatnak” – mondta Basztrikin.
A Szledkom vezetője nem az első orosz tisztviselő, aki a halálbüntetés visszaállítását javasolja a különösen súlyos bűncselekmények esetében. Vlagyimir Putyin elnök azonban eddig nem volt hajlandó nyilvánosan támogatni ezt az elképzelést.
