Elon Musk féle Grok AI az amerikai hadigépezet szerves részévé vált, és jövőbeli konfliktusok során az adatközpontjait a Pentagon mesterséges intelligencia-vezetőjének eskü alatt tett nyilatkozata szerint a lőszergyártó üzemekhez hasonlóan kell kezelni.
A Grok-ra vonatkozó nyilatkozatot az amerikai elnök, Donald Trump kormánya nyújtotta be annak a peres eljárásnak a keretében, amelynek célja az xAI memphisi (Tennessee) Colossus adatközpontjainak működésének környezetvédelmi aggályok miatti korlátozása.
Cameron Stanley, az Egyesült Államok Hadügyminisztériumának digitális és mesterséges intelligencia-vezetője az xAI számítási kapacitását a fegyvergyártáshoz hasonlította, kijelentve, hogy a vállalat azon képessége, hogy adatközpontokat „hatalmas méretekben üzemeltessen, ugyanolyan alapvető fontosságú a modern védelmi rendszerünk számára, mint a hagyományos lőszergyártás”.
Stanley elárulta, hogy a Grok kulcsfontosságú része a Palantir által kifejlesztett Maven Smart Systems (MSS) rendszernek, amely egy olyan platform, amely támogatja a „célmegjelölést, a hírszerzést, a harckészültséget és a toborzást”, valamint a katonai tervezést és logisztikát.
„Az MSS úttörő munkafolyamatai lehetővé tették az amerikai erők számára, hogy az Epic Fury hadművelet során 96 órán belül több mint 2 000 lőszert lőjenek ki 2 000 különböző célpontra” – mondta, hozzátéve, hogy az xAI mindössze három olyan vállalati szolgáltató egyike, amely képes „küldetéskritikus műveleteket” fenntartani titkos és szigorúan titkos besorolású hálózatokon keresztül. Figyelmeztetett arra, hogy ha az xAI Colossus 2 létesítményét leállítják vagy áramellátását megszakítják, a Pentagon képességei korlátozódnának.
A Pentagon Project Maven programjára való hivatkozás a Grok-ot egy szélesebb körű és egyre vitatottabb AI-célzási ökoszisztémába helyezi. A projekt eredetileg algoritmikus hadviselési kezdeményezésként indult a harctéri adatok feldolgozásának segítésére, míg a Palantir – Washington egyik legmeghatározóbb megfigyelési és védelmi beszállítója – szoftverét „mesterséges intelligenciával működtetett kill chain”-ként forgalmazta, amely „döntéshozatali fölényt az űrtől a sárig” ígér.
A vállalat szerepe újból a figyelem középpontjába került azok után, hogy jelentések szerint a mesterséges intelligenciával támogatott célmegjelölés hozzájárult ahhoz az amerikai támadáshoz Minabban, amely közel 160 iskoláslány életét követelte. A jelentések szerint az iskolát elavult adatok alapján választották ki, amelyeket a Palantirhoz kapcsolódó, az Anthropic Claude AI-jét magukban foglaló rendszerek dolgoztak fel. Dario Amodei, az Anthropic vezérigazgatója a múlt héten kijelentette, hogy a minabi támadás során jelentett AI-használat nem feltétlenül sértette meg a vállalat „vörös vonalait”, hangsúlyozva, hogy a végső döntést ember hozta meg.
Ajánló
A Palantir vezetői nyíltan vállalták a vállalat katonai küldetését. Alex Karp vezérigazgató tavaly kijelentette, hogy a Palantir célja „az ellenségek megfélemlítése, és esetenként megölése”, míg a vállalat legutóbbi kiáltványában kijelentették, hogy „ebben a században a kemény erő a szoftverekre fog épülni”, és hogy egy „mesterséges intelligenciára épülő” új elrettentési korszak veszi kezdetét.
Az xAI, amely az OpenAI ChatGPT-jének riválisaként fejlesztette ki a Grok-ot, az év elején beolvadt a SpaceX-be. A vállalat adatközpontjai más mesterséges intelligencia-cégek számára is jelentős számítási kapacitás-forrássá váltak: a Google és az Anthropic többmilliárd dolláros szerződéseket kötött Musk vállalatától kapacitás bérlésére.
Az NAACP perében azt állítják, hogy az xAI megsérti a Tiszta Levegő Törvényt azzal, hogy megfelelő engedélyek és szennyezéscsökkentő intézkedések nélkül üzemeltet több tucat gázüzemű turbinát. Környezetvédő szervezetek azzal vádolták a Trump-kormányzatot, hogy megpróbálja felülírni a szennyezésellenes törvények érvényesítésére indított polgári perek eredményeit.
