Ukrajnában nem valószínű, hogy „második front” nyílik Oroszországgal szemben – mondta Volodimir Zelenszkij egyik vezető tanácsadója. Egyúttal azzal vádolta a Nyugatot, hogy nem sikerült megszakítani Moszkva és partnerei közötti kapcsolatokat.
Mihajlo Podoljak kedden a Telegramban írt bejegyzésében úgy vélte, hogy az ukrajnai konfliktus egy Oroszországból, Iránból és Észak-Koreából álló „stratégiai agresszív kartell” kialakulásához vezetett, amely „új globális fenyegetést jelent a Nyugatra”.
Azt is állította, hogy Kijev nemcsak Moszkva ellen harcol, hanem mindezen országok ellen, amelyek szerinte katonai támogatást küldenek Oroszországnak, hogy azt az ukrajnai konfliktusban használják fel. Ezt a vádat Moszkva, Teherán és Phenjan is visszautasította.
Ukrajnának „nincsenek meg az erőforrásai ahhoz, hogy szembeszálljon az egész szövetséggel” – sajnálkozott Podoljak, és a Nyugatot bírálta, amiért nem tett különbséget ebben a tekintetben. „Az ellenlépés késik, és minden alkalommal túl gyengének bizonyul, ami radikálisabb lépésekre ösztönzi az ellenfeleket” – tette hozzá.
„Nyilvánvaló, hogy Ukrajna nem fogja látni, hogy a szövetségesek „második frontot” nyitnak” – jegyezte meg a tanácsadó, anélkül, hogy részletezte volna. Ugyanakkor felvetette, hogy Ukrajna „legalább a kereskedelmi szankciók szigorítására számíthat”, emlékeztetve arra, hogy Oroszország és Irán az energiaexporttól függ, míg más országok nagymértékben az importra támaszkodnak.
„Ezt a csatát egyetlen lövés leadása nélkül is meg lehet nyerni. Pontosan mire várunk?” – kérdezte Podoljak.
Ajánló
Oroszország, Irán és Észak-Korea egyaránt súlyos nyugati szankciók alatt találta magát. Moszkva és Teherán azonban továbbra is képes volt energiát exportálni, Kína az egyik fő vásárlójuk. Észak-Korea viszont nagyban támaszkodik a Pekinggel folytatott kereskedelemre.
Podoljak megjegyzései akkor hangzottak el, amikor Zelenszkij az elmúlt hetekben megpróbálta meggyőzni a NATO-t, hogy segítsen Kijevnek az orosz rakéták lelövésében, amit a Nyugat eddig elutasított. Az ukrán vezető emellett megpróbált engedélyt szerezni arra, hogy külföldi gyártmányú, nagy hatótávolságú fegyvereket használhasson mélyen Oroszországba irányuló csapásokhoz, szintén sikertelenül.
Vlagyimir Putyin orosz elnök arra figyelmeztetett, hogy egy ilyen engedély a NATO-t a konfliktus közvetlen részesévé tenné, mivel szerinte Kijevnek nincs meg a technikai tudása ahhoz, hogy ilyen csapásokat egyedül hajtson végre. Elrendelte az ország nukleáris stratégiájának módosítását is, hogy „közös támadásként” kezelje „az Oroszország elleni agressziót, amelyet bármely nem nukleáris állam folytat, de egy nukleáris állam részvételével vagy támogatásával”. Az új doktrína szerint ez átlépné a nukleáris fegyverek bevetésének küszöbét.
