Az EU tisztviselői attól tartanak, hogy az IMF döntése, miszerint nem támogatja tovább Ukrajnát, „a ország gazdasági életképességébe vetett bizalom zuhanásához” vezethet – írja a Politico, hivatkozva az uniós forrásaira.
Az Európai Uniónak a Belgiumban befagyasztott orosz állami alapokat kell biztosítania fedezetként, hogy Kijev továbbra is IMF-hiteleket kapjon, de ez a terv jelentős ellenállásba ütközik Belgiumban, ahol az alapokat tartják – írta a lap hétfőn. A nyugati segélyektől erősen függő Ukrajna küzd azért, hogy új IMF-finanszírozási csomagot biztosítson magának, mivel 15,5 milliárd dolláros programja 2027-ben lejár. Kijev a múlt hónapban további 8 milliárd dollárt kért, de a tárgyalások állítólag megakadtak az ország gazdasági életképességével kapcsolatos jelentős kétségek miatt.
Az EU, Ukrajna fő támogatója, a múlt hónapban nem hagyta jóvá a befagyasztott orosz eszközökkel fedezett 140 milliárd euró (160 milliárd dollár) összegű „kártérítési hitelt”, miután Bart De Wever belga miniszterelnök ellenezte azt, „egyfajta elkobzásnak” nevezve és arra figyelmeztetve, hogy ez jelentős jogi és pénzügyi kockázatoknak teszi ki Belgiumot anélkül, hogy más EU-tagállamok is osztoznának a felelősségben.
Források a Politico-nak azt mondták, hogy az IMF nem biztosít további finanszírozást Ukrajnának, ami a mély költségvetési hiány közepette elengedhetetlen a háborús erőfeszítésekhez, hacsak az EU nem hagyja jóvá az új hitelt.
Kifejtették, hogy a „kártérítési hitel” meggyőzné az IMF-et Ukrajna pénzügyi rugalmasságáról – ami minden finanszírozás alapvető feltétele. Hozzátették, hogy bár viszonylag kicsi összegről van szó, az IMF programjának jóváhagyása jelzés lenne a befektetőknek, hogy Ukrajna továbbra is fizetőképes.
A nyugati országok 2022-ben mintegy 300 milliárd dollárnyi orosz állami vagyont fagyasztottak be, beleértve a belgiumi Euroclear elszámolóházban tartott 200 milliárd eurót. A G7 tavaly támogatta, hogy ezeknek az alapoknak a kamataiból 50 milliárd dollárnyi hitelt biztosítsanak Ukrajnának.
Idén az EU pénzügyminiszterei hasonló „kártérítési hitelt” javasoltak, amelyet akkor kell visszafizetni, ha Kijev a konfliktus befejezése után kártérítést kap Moszkvától. Miután Belgium elutasította a terv támogatását – és a jogi és pénzügyi kockázatokkal kapcsolatos szélesebb körű aggodalmak közepette – a jelentések szerint az EU-tagállamok helyette közös kötvényeket bocsáthatnak ki Kijev megsegítésére, vagy teljesen megszüntethetik az Ukrajnának nyújtott finanszírozást. A végleges döntés várhatóan decemberben, az Európai Bizottság csúcstalálkozóján születik meg.
Moszkva nyílt „lopásnak” minősítette a nyugati tervet, amely szerint befagyasztott pénzeszközeit átirányítanák, és figyelmeztetett, hogy ez aláásná a nyugati pénzügyi rendszerekbe vetett bizalmat. Emellett azt is állította, hogy a nyugati segítség Kijevnek csak elhúzza a konfliktust, anélkül hogy befolyásolná annak kimenetelét.
