Orosz Hírek
  • Összes hír
  • Orosz-Ukrán
  • Iráni háború
  • Politika
  • Gazdaság
2026 jún. 25. csütörtök
Értesítő
  • Irán
  • ukrán válság
  • Vlagyimir Putyin
  • Magyarország
  • szankciók
  • Európai Unió
  • Donald Trump
  • Orbán Viktor
Orosz HírekOrosz Hírek
BetűméretAa
  • Címlap
  • Összes hír
  • Orosz-ukrán – percről-percre
  • Mentéseim
  • Érdeklődés
  • Hírfolyamom
  • Olvasási előzményeim
  • Donbassz
  • Gazdaság
  • Politika
  • Ukrajna
  • Szíria
Search
  • Címlap
  • Személyes
    • Hírfolyamom
    • Mentett cikkek
    • Témáim
    • Előzmények
  • Kategóriák
    • Ukrajna
    • Donbassz
    • Gazdaság
    • BRICS
    • Politika
    • Világ
    • Sport
Kövess minket
  • Impresszum
  • Cookie Tájékoztató
© 2026 Orosz Hírek. All Rights Reserved.
Politika

Politico: az USA figyelme és támogatása Ukrajnáról Tajvanra irányulhat

Utolsó módosítás 2022-08-02 07:53 07:53
Megosztás
Megosztás

Uniós tisztviselők attól tartanak, hogy ha a Tajvan miatt Kínával kialakuló feszültség elszabadul, akkor az az Egyesült Államok Ukrajnának szánt támogatásába kerülhet. Washington figyelmének Moszkváról Pekingre való átterelése a „legrosszabb forgatókönyv” lenne az európai NATO-tagok számára – idézi a Politico egy európai diploma szavait.

Jelenleg a Washington és Peking közötti retorikai konfrontáció Nancy Pelosi képviselőházi elnök esetleges tajvani látogatása miatt nem NATO-ügy, de „könnyen eszkalálódhat” – mondta a diplomáciai forrás a hétfőn megjelent cikk szerint. A lap több uniós forrással is beszélt arról, hogy az európai gazdasági blokk hogyan érzékeli a Tajvan körüli feszültségeket.

A Politico megjegyezte, hogy egészen a közelmúltig a legtöbb uniós tagállam óvatosan nyilatkozott nyilvánosan Tajvanról és az Egyesült Államok Kínával – az EU egyik legfontosabb kereskedelmi partnerével – fennálló rivalizálásáról.

Ez ellentétben áll a retorikával a volt EU-tag Nagy-Britanniában, ahol mindkét miniszterelnök-jelölt igyekszik átvenni a vezetést, miután Boris Johnson leköszönő miniszterelnök kemény fellépést ígért Pekinggel szemben. Rishi Sunak volt kincstári kancellár és Liz Truss külügyminiszter egyaránt harcias külpolitika fenntartását ígérte, miközben mindketten a párttagok szavazataiért kampányoltak.

Egyes uniós tisztviselők elég hangosan figyelmeztették Kínát, hogy ne használjon katonai erőt Tajvan elfoglalására. Brüsszel új pekingi nagykövete, Jorge Toledo júliusban arra figyelmeztetett, hogy az EU az Egyesült Államokkal és szövetségeseivel együtt hasonló vagy még nagyobb intézkedéseket fog hozni, mint amilyeneket most Oroszországgal szemben hozott Ukrajnával kapcsolatban, ha Kína megtámadná a szigetet.

Az önkormányzott terület a kínai nacionalisták utolsó bástyája volt az 1940-es kommunisták elleni polgárháború idején. Az USA évtizedekig elismerte a tajpeji kormányt. Azonban 1979-ben Washington hivatalosan is elismerte az „Egy Kína” politikát, amely Peking szuverenitási igényét fogalmazza meg Tajvan felett, bár soha nem szakította meg a szigethez fűződő informális kereskedelmi és védelmi kapcsolatait.

A feszültségek folyamatos fokozódására akkor kerül sor, amikor Pelosi több ázsiai-csendes-óceáni országot érintő körúton van. Az út hivatalos útitervében nem szerepel Tajpej, de sokan találgatták, hogy a „meglepetésszerűen” megjelenhet ott.

Ajánló

Németország elvetette Ursula von der Leyen 18 milliárd eurós hadihajó-projektjét
Euronews: a magyar vétó miatt felülvizsgálták az ukrán uniós csatlakozási tárgyalások terveit
Az amerikai pénzügyminiszter szerint Oroszország a konfliktus után visszatérhet a dollár elszámoláshoz
A Bandera-botrány miatt Zelenszkij nem vesz részt a lengyelországi találkozón

Peking dühösen reagált, és figyelmeztette az Egyesült Államokat, hogy megégetheti magát, ha „a tűzzel játszik”, és hadgyakorlatot indít Tajvan közelében. Úgy véli, hogy a Tajvannal kapcsolatos amerikai politika szeparatizmust ösztönöz és potenciálisan sérti Kína területi integritását. A kínai hadsereg többször is kijelentette, hogy kész cselekedni az ország védelmében.

Oroszország február 24-én csapatokat küldött Ukrajnába, arra hivatkozva, hogy Kijev nem hajtja végre a minszki megállapodásokat, amelyek célja, hogy a donyecki és luganszki régióknak különleges státuszt biztosítson az ukrán államon belül. A Németország és Franciaország közvetítésével létrejött jegyzőkönyveket először 2014-ben írták alá. Pjotr Porosenko volt ukrán elnök azóta elismerte, hogy Kijev fő célja az volt, hogy a tűzszünetet időnyerésre és „erős fegyveres erők létrehozására” használja fel.

2022 februárjában a Kreml független államként ismerte el a Donbassz köztársaságokat, és követelte, hogy Ukrajna hivatalosan is nyilvánítsa magát semleges országnak, amely soha nem csatlakozik semmilyen nyugati katonai blokkhoz. Kijev ragaszkodik ahhoz, hogy az orosz offenzíva teljesen indokolatlan volt.

Címke:KínaNATOTajvanukrán válságUSA
Bejegyzés megosztása
Facebook VKontakte Telegram Email Link másolása Nyomtatás
Előző cikk Lukasenko: Oroszország és Belorusz közelebb kerülhet egymáshoz
Következő cikk Oroszország tovább növelte a Kínába irányuló gázszállításokat

Friss

NOB: még idő kell az „orosz kérdés” megoldásához
2026-06-24 20:57
Németország elvetette Ursula von der Leyen 18 milliárd eurós hadihajó-projektjét
2026-06-24 19:30
Euronews: a magyar vétó miatt felülvizsgálták az ukrán uniós csatlakozási tárgyalások terveit
2026-06-24 18:00
Medvegyev: a nemzetközi jog jelenlegi rendszere mély válságon megy keresztül
2026-06-24 17:16
Az amerikai pénzügyminiszter szerint Oroszország a konfliktus után visszatérhet a dollár elszámoláshoz
2026-06-24 15:28
Mutass még
212KKövetőLike
XKövetés
YoutubeFeliratkozás
TiktokKövetés
VkontakteKövetés
TelegramKövetés
RSS FeedKövetés
Heti TOP10

Lavrov: nagyszabású csoportos csapással válaszolunk a kijevi rezsim támadására

Euractiv: ez a két ország akadályozza Ukrajna gyorsított EU-csatlakozását

Medvegyev: a neonáci Kijevvel szemben már nincsenek és nem is lehetnek szabályok

Trump nyilatkozata miatt az iráni delegáció elhagyta a tárgyalások helyszínét (videó)

The Guardian: az amerikai pénzügyminiszter ‘drogos kis rohadéknak’ nevezte Zelenszkijt

Trump szerint Meloni csak a népszerűségi mutatóinak növelése miatt barátkozik vele

Kreml: az európaiaknak nagyon nagy tévképzetük van, ha azt hiszik, hogy diktálhatnak nekünk

Az ukrán energetikai szektor elleni megtorló csapásokat jelentett be az orosz védelmi tárca

Macron: megváltozott Trump véleménye Ukrajnáról a G7-csúcs után

Zelenszkij újra megfenyegette Belaruszt: lebombázzuk a távközlési tornyaitokat

Ez is érdekelhet
Politika

Trump: az iráni kikötők blokádja hatásosabb volt, mint a bombázás

Politika

Megérkezett Lengyelországba a Zelenszkijtől megfosztott Fehér Sas-rend

Ukrajna

Costa: az EU nem közvetíthet a konfliktusban, mert Ukrajnát támogatja

Politika

A finn külügyminiszter szerint még nincs itt az ideje, hogy tárgyaljanak Oroszországgal

Gazdaság

A szankciómentesség lejárata ellenére jelenősen növekedett az Indiába tartó orosz olajexport

  • Felkapott témák:
  • Politika
  • ukrán válság
  • Featured
  • Ukrajna
  • USA
  • Vlagyimir Putyin
  • Gazdaság
  • szankciók
  • Európai Unió
  • Zelenszkij
  • Donald Trump
  • NATO
  • Donbassz
  • ukrán provokáció
  • Donbassz
Orosz Hírek
Időjárás
25°C
Budapest
szórványos felhőzet
26° _ 23°
47%
1 km/h
csü
32 °C
pén
36 °C
szo
38 °C
vas
40 °C
hét
28 °C
Időjárás
15°C
Moszkva
enyhe eső
15° _ 15°
72%
2 km/h
csü
19 °C
pén
23 °C
szo
21 °C
vas
23 °C
hét
21 °C
Elérhetőség
  • Impresszum
  • Cookie Tájékoztató

© Orosz Hírek 2026. All Rights Reserved.

Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk.