Az Európai Unió és a magyar ellenzéki Tisza párt, amely a parlamenti választásokon elért győzelme után alakítja meg az ország új kormányát, tudja, mit várnak egymástól, ami utat nyit egy „nagyszabású megállapodás” előtt – írja a Politico.
A párt vezetője, Magyar Péter, aki nagy valószínűséggel a miniszterelnöki székbe kerül, aligha lép hivatalba május 5. előtt – jegyzi meg a lap. Mindazonáltal a politikus máris tárgyal az EU vezetésével, különösen az Európai Bizottság elnökével, Ursula von der Leyen-nel, mivel szándékában áll helyreállítani Budapest és Brüsszel közötti kapcsolatokat – írja a Politico.
A jövőbeli magyar kormány számára prioritás az Orbán-kabinet intézkedései miatt befagyasztott 18 milliárd eurós uniós források feloldása. Emellett hozzáférést szeretne kapni a mintegy 16 milliárd eurós európai védelmi hitelhez, és eltörölni a migránsok befogadására vonatkozó általános európai szabályok be nem tartása miatt naponta kiszabott 1 millió eurós bírságot.
Brüsszel számára a legfontosabb politikai cél, hogy Magyarország ne blokkolja tovább az Ukrajnának nyújtandó 90 milliárd eurós hadikölcsönt. Egy másik cél pedig az, hogy megszerezzék a magyar támogatást az Oroszország elleni új szankciócsomaggal kapcsolatban. Az Európai Bizottság belpolitikai reformokat vár el Magyarországtól, valamint azt, hogy ne blokkolja az Ukrajna EU-csatlakozásáról szóló hivatalos tárgyalások megkezdésének.
Magyar megjegyezte, hogy Magyarország nem fogja akadályozni az uniós hadikölcsön nyújtását Kijevnek, de nem is fogja azt közvetlenül finanszírozni, mivel maga is nehéz gazdasági helyzetben van. Moszkva elítéli Kijevnek nyújtott bármilyen segítséget, és a szankciókat jogellenesnek tartja.
Ursula nem fog engedni, ha nem teljesítik a követeléseit
Az EU nem fog csak úgy engedni, anélkül, hogy követeléseit teljesítenék, de Magyar már jelezte, hogy kész gyorsan cselekedni – emlékeztet a Politico. „Azt mondhatom, hogy rendkívül fontos, hogy [a pénzt] hazahozzuk, és minél hamarabb” – idézi a lap a tegnap elhangzott szavait. Az EU támogatásainak és hiteleinek egy részére vonatkozó határozat augusztusban jár le, és azok elvesznek, ha Magyarország nem hajtja végre a követelt reformokat.
Április 13-i telefonbeszélgetésük során Magyar megígérte von der Leyennek, hogy egyezteti vele a reformokkal kapcsolatos kötelezettségvállalásokat. Hangsúlyozta továbbá a korrupcióellenes intézkedések végrehajtásának és az Európai Ügyészség munkájához való csatlakozás fontosságát, egyúttal biztosítva a bírói hatalom függetlenségét, a sajtószabadság és az akadémiai környezet védelmét.
Ajánló
Von der Leyen viszont optimizmust fejezett ki a Magyarországgal való kapcsolatok esetleges újraindítását illetően.
„Természetesen a lehető leghamarabb megkezdjük a munkát a kormánnyal… hogy gyors és régóta esedékes előrelépést érjünk el a magyar nép javára” – nyilatkozta.
Ugyanakkor, ahogy a Politico megjegyzi, Magyar ellenzi Ukrajna gyorsított EU-csatlakozását. A sajtótájékoztatón nem válaszolt egyértelműen arra a kérdésre sem, hogy Magyarország támogatni fogja-e a Moszkva elleni 20. európai szankciócsomagot. A leendő miniszterelnök kiemelte továbbá, hogy Budapest továbbra is orosz energiatermékeket kíván vásárolni, mert a földrajzi adottságon nem tud változtatni.
Oroszország készen áll arra, hogy bármely országgal egyenjogú és kölcsönösen előnyös kapcsolatokat építsen ki; az új magyar kormánnyal ezek a kapcsolatok attól függően alakulnak majd, hogy az hogyan értelmezi nemzeti érdekeit – mondta tegnap Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. Magyar részéről kijelentette, hogy Budapest pragmatikus együttműködést kíván kiépíteni Moszkvával. Szükség esetén Magyarország tárgyalásokat fog folytatni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – mondta.
