A NATO tervezett rakétavédelmi rendszere nem az elrettentés egyensúlyának felborítását, hanem Európán kívülről eredő veszélyek elhárítását célozza – hangsúlyozta szerda este Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár, arra reagálva, hogy az orosz elnök utasítást adott a kalinyingrádi övezetben lévő, rakétatámadásokat előrejelző új radarrendszer üzembe helyezésére. Dmitrij Medvegyev televíziós üzenetében sajnálatosnak nevezte, hogy nem vezettek sikerre az Egyesült Államokkal és a NATO-val kezdett tárgyalások a közös európai rakétavédelemről. Ennek oka állítása szerint az, hogy a partnerek nem veszik figyelembe Oroszország aggodalmait. Kilátásba helyezte azt is: megegyezés hiányában rakétákat irányíttat az amerikai rakétapajzs Európában kiépülő elemeire. Rasmussen csalódást keltőnek minősítette, hogy az oroszok szerint a NATO-területek közvetlen közelében történő rakétatelepítés lehet a megfelelő válasz az atlanti szövetség rakétavédelmi rendszerére. Az ilyen telepítés – hangsúlyozta nyilatkozatában a NATO-főtitkár – a múltat idézné, és nem egyeztethető össze a stratégiai partnerségre való törekvéssel a NATO és Oroszország között.
Az észak-atlanti szervezet első számú politikai vezetője ugyanakkor üdvözölte, hogy Medvegyev nem zárja ki a további rakétavédelmi párbeszédet az Egyesült Államokkal és a NATO-val, és továbbra is kész megfontolni a gyakorlati együttműködést ezen a területen.
„A rakétavédelmi együttműködés világosan megmutatná, hogy a NATO és Oroszország képes együtt, és nem egymás ellen építeni a biztonságot” – fogalmazott Rasmussen, és hozzátette: az együttműködés nem csupán az új veszélyekkel való szembenézést, hanem a régi gyanakvások eloszlatását is szolgálhatná.
A NATO és Oroszország egyelőre eltérően képzeli el a rakétavédelmi együttműködés tartalmát. Az atlanti szövetség lényegében a radarfelderítés által nyert adatok kicserélésére szeretne szorítkozni, és nem kívánja bevonni az oroszokat a védőrakéták esetleges alkalmazására vonatkozó döntéshozatalba. A NATO brüsszeli székházában azzal érvelnek, hogy „Moszkva sem engedné át a gombnyomás jogát”, ha orosz területek veszélyeztetettsége merülne fel. Moszkva ennek ellenére szavakban szorosabb rakétavédelmi együttműködést szorgalmaz.
Az oroszok ugyanakkor nem adnak hitelt azoknak a nyugati állításoknak, miszerint a rakétavédelmi rendszer olyan esetleges, majdani fenyegetések kivédését célozza, mint amilyenek például az iráni rakéta- és atomprogramból következhetnek idővel.
A Rasmussen által említett elrettentési egyensúly lényegében azt jelenti, hogy sem az Egyesült Államok és szövetségesei, sem az oroszok nem építenek ki olyan védelmi kapacitást, amely pajzsot jelentene a másik fél támadó rakétáival szemben, és így lehetővé tenné a pusztító csapásmérést a másik fél területére, anélkül, hogy a saját terület veszélyeztetve lenne. Ezzel a felek mintegy kölcsönösen elrettentik egymást a támadás megindításától.
Medvegyev bejelentette a válaszlépéseket a NATO rakétapajzs ellen +videó
