Irán Iszlám Forradalmi Gárdája (IRGC) a háborús körülmények között magához ragadta a hatalmat, gyengítve ezzel a legfőbb vezető szerepét – értesült a Reuters.
1979-es megalakulása óta az Iráni Iszlám Köztársaság a vitathatatlan hatalommal rendelkező legfőbb vezető köré épült, de Ali Hamenei ajatollah meggyilkolása a háború első napján egy másik rend kialakulásához vezetett, amelyben a Forradalmi Gárda dominál, és amelyet a tekintélyes vezető hiánya jellemez. Hamenei meggyilkolása után fiát, Modzstaba Hámeneit nevezték ki legfőbb vezetőnek, azonban szerepe csupán a tábornokok által hozott döntések legitimálására korlátozódik, nem pedig saját parancsok kiadására – közölték három forrás a hírügynökséggel.
Iráni tisztviselők és elemzők szerint a háborús időszak a hatalmat egy szűk és kemény körbe összpontosította, amelybe beletartozik a Nemzetbiztonsági Főtanács, a legfőbb vezető irodája és a Forradalmi Gárda. Ez utóbbi mind a katonai stratégiában, mind a kulcsfontosságú politikai döntésekben domináns szerepet vállalt magára.
„Az irániak rendkívül lassan reagálnak” – mondta egy magas rangú pakisztáni tisztviselő, aki ismeri az Irán és az USA közötti béketárgyalások menetét, amelyekben Iszlámábád közvetítőként lép fel. „Minden jel szerint nincs egységes döntéshozó struktúra. Néha két-három napba telik, mire reagálnak” – jegyezte meg.
Elemzők szerint a megállapodás megkötését nem a teheráni belső viszályok akadályozzák, hanem a különbség Washington ajánlata és a Forradalmi Gárda által elfogadható feltételek között.
Irán diplomáciai képviselője az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalásokon Abbász Aragcsi külügyminiszter lett, akit a közelmúltban csatlakozott hozzá Mohammad Bagher Galibaf parlamenti elnök, aki korábban az Iszlám Forradalmi Gárda tagjaként szolgált. A háború idején Galibaf kulcsfontosságú összekötő szerepet töltött be az ország politikai, katonai és egyházi elitje között. Ugyanakkor pakisztáni és két iráni forrás szerint a kulcsfigura a gárda parancsnoka, Ahmad Vahidi.
Modzstaba Hámenei, aki az Izrael és az USA által indított támadás első napján megsebesült, amikor apja életét vesztette, nem jelent meg a nyilvánosság előtt, és a gárda tanácsadóin keresztül vagy korlátozott csatornákon keresztül kommunikál – közölték két, közvetlen környezetéhez tartozó forrás. Bár formálisan ő a legfőbb hatalom Iránban, források szerint Hámenei inkább egyetért, mint parancsol. A tényleges hatalom átkerült a háborús vezetés kezébe, amelynek központja a Nemzetbiztonsági Főtanács. Kinevezését Modzstaba az Iszlám Forradalmi Gárdának köszönheti, amely támogatta őt kemény politikájának védelmezőjeként.
Április 27-én Irán átadott az Egyesült Államoknak egy javaslatot, amely magas rangú iráni források szerint tűzszünetet és a Hormuzi-szoros körüli helyzet rendezését irányozza elő, míg a nukleáris programmal kapcsolatos tárgyalásokat későbbi időpontra halasztják. Washington viszont ragaszkodik ahhoz, hogy a nukleáris kérdést már az elején meg kell oldani.
„Egyik fél sem akar tárgyalni” – magyarázta Alan Eyre, volt amerikai diplomata. Szerinte mindkét fél úgy véli, hogy idővel gyengítheti a másikat: Irán a Hormuzi-szorosra gyakorolt befolyásával, az USA pedig gazdasági nyomással és blokáddal.
Eyre megjegyezte, hogy jelenleg egyik fél sem engedhet meg magának, hogy engedjen: a gárda nem akar gyengének tűnni Washington szemében, Donald Trump elnök pedig a választási kampány nyomása alatt áll. „Mindenesetre a rugalmasságot gyengeségként fogják értelmezni” – magyarázta.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter a Fox Newsnak adott interjújában az ország „megosztott” vezetését nevezte a legnagyobb akadálynak az Iránnal való megállapodás útjában. A probléma az, hogy az amerikaiak olyan irániakkal tárgyalnak, akiknek „aztán más irániakkal kell tárgyalniuk, hogy megértsék, mire tudnak rábólintani és mit tudnak ajánlani” – magyarázta. „Sajnos ebben az országban abszolút hatalmat gyakorolnak a keményvonalasok, akik apokaliptikus jövőképet festenek” – jegyezte meg Rubio.
