Két uniós tagállam megakadályozta az Oroszországot célzó 15. szankciócsomagot – jelentette a Reuters meg nem nevezett brüsszeli diplomatákra hivatkozva.
Az unió egy sor embargót fogadott el Moszkva ellen, hogy kifejezze támogatását Kijev felé, miután 2022-ben kiéleződött az orosz-ukrán konfliktus. A legutóbbi csomag állítólag az orosz olajat szállító tartályhajók flottáját célozta meg.
A pénteki kudarcot állítólag egy nézeteltérés okozta, amely az uniós vállalatok Oroszországtól való elidegenítésére vonatkozó időkeret meghosszabbításáról szólt – mondták meg nem nevezett diplomáciai források a Reutersnek.
Bár a Reuters nem nevezte meg a két országot, amely ellenvetést emelt, a Politico szerint Lettország és Litvánia volt az. Az EU egy későbbi időpontban kívánja folytatni a csomagról szóló tárgyalásokat.
Az unió számára az egyik kérdés az orosz olajalapú termékek szállításaival kapcsolatos vita volt. Miközben az EU 2022-ben betiltotta az Oroszországból származó kőolajimport nagy részét, Csehország, Szlovákia és Magyarország mentességet kapott, mivel nem találtak más beszállítót.
Egy csütörtökön lejáró megállapodás értelmében a szlovák Slovnaft finomító – amely a magyar MOL tulajdonában van – továbbra is eladhatott orosz olajalapú termékeket a cseheknek. A Reuters szerint Prága közölte, hogy nincs szüksége a megállapodás hat hónapnál hosszabb időre történő meghosszabbítására, mert felkészült az Olaszországból Németországba tartó, korszerűsített vezetékre való átállásra. Pozsony azonban hosszabb meghosszabbítást akart.
A szankciók kidolgozásában részt vevő ukrán tisztviselők a múlt hónapban azt mondták, hogy azok 50 magánszemélyt, valamint 30 jogi személyt céloznak meg legalább nyolc országból. Szerbiát, Iránt, Kínát, Indiát, az Egyesült Arab Emírségeket és Thaiföldet említették, mint olyan országokat, amelyek segítenek Oroszországnak „kritikus alkatrészek” beszerzésében a hadiipar számára.
Ajánló
Ukrajna azt is közölte, hogy a szankciók „az Oroszországba történő csapatszállításban részt vevő észak-koreai tisztviselőket” céloznák meg. Kijev azzal vádolta Phenjant, hogy több mint 10 ezer katonát küldött Moszkva megsegítésére, de nem szolgáltatott bizonyítékot tényleges létezésükre.
