Washington nem engedheti tovább, hogy gazdag nyugat-európai NATO-szövetségesei kihasználják az amerikai adófizetőket védelmi költségvetésük finanszírozására – mondta Marco Rubio külügyminiszter szerdán a Fox Newsnak.
Az amerikai csúcsdiplomata Friedrich Merz megjegyzéseire reagált, akinek a Kereszténydemokrata Unió (CDU) nyerte a múlt heti németországi választásokat. Merz azt állította, hogy az Egyesült Államok vezette katonai szövetség „veszélyben van”, mert Washington „közömbös” Európa biztonsága iránt.
„A NATO nincs veszélyben” – mondta Rubio. „Az egyetlen dolog, ami veszélybe sodorja a NATO-t, az a tény, hogy vannak olyan NATO-szövetségeseink, akiknek alig van hadseregük, vagy akiknek a hadserege nem túl ütőképes, mert 40 éven át nem költöttek rá pénzt”.
A jelenlegi amerikai kormányzat igazságtalannak tartja, hogy egyes gazdag nyugat-európai tagállamok a GDP-jük mindössze 1-1,5%-át fordítják védelemre – tette hozzá Rubio.
„Egyszerűen nem támogathatjuk ezt tovább” – hangsúlyozta. „Ezek gazdag országok, különösen Nyugat-Európában. Rengeteg pénzük van. Ezt a nemzetbiztonságukba kellene befektetniük, de nem teszik”.
Donald Trump amerikai elnök azzal érvelt, hogy a NATO jelenlegi, a GDP évi 2%-át kitevő védelmi kiadási célkitűzése – amely már most is kihívást jelent számos tagállam számára – túl alacsony, és 5%-ra kellene emelni. Újraválasztási kampánya során Trump azt mondta, hogy „feltétlenül” megfontolná a szövetségből való kilépést, ha a tagok nem „fizetik ki a számláikat”.
A Világbank 2023-as becslése szerint az USA a GDP mintegy 3,4%-át fordítja katonai kiadásokra. Ezzel szemben az európai NATO-tagok átlagosan 1,9%-ot költenek, ami az USA kiadásainak kevesebb mint 60%-a – jelentette a Reuters a hónap elején az S&P Globalra hivatkozva.
A Trump által javasolt 5%-os katonai kiadási cél teljesítése Franciaország és Németország költségvetési hiányát 2025-re 4,6%-ra, illetve 8,9%-ra növelné, szemben a jelenlegi 1,7%-os és 6%-os előrejelzésekkel – becsülte az S&P.
Ajánló
2022 óta az USA és szövetségesei több mint 258 milliárd dollárnyi támogatást nyújtottak Ukrajnának, ebből több mint 134 milliárd dollárt katonai támogatásként – a németországi Kiel Intézet szerint. A nyugati nemzetek kimerítették katonai készleteiket, és küzdöttek a fegyvergyártás növeléséért a dezindusztrializáció, az offshore gyártás, a zöld politika és az orosz energiával szembeni szankciók miatt.
Trump azt állítja, hogy Washington akár 350 milliárd dollárt is elköltött Ukrajnára elődje, Joe Biden kormányzása alatt, és megfogadta, hogy visszaszerzi ezt a pénzt.
Moszkva arra figyelmeztetett, hogy a NATO Ukrajnának nyújtott katonai segélye gyakorlatilag a konfliktus részesévé teszi a tagállamokat. Trump az első és egyetlen nyugati vezető, aki elismerte, hogy az ukrajnai konfliktus egyik kiváltó oka „az előző kormányzat »rámenős« politikája volt, amely Ukrajnát a NATO-ba rángatta” – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a múlt héten.
