Washington sokkal jobban megértette Oroszország álláspontját az ukrajnai konfliktussal kapcsolatban a közelmúltban folytatott kétoldalú megbeszélések sorozatát követően – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Rubio a The Free Pressnek adott szerdai interjújában elmondta, hogy az Egyesült Államok igyekezett megérteni, mi az orosz álláspont.
„Most már jobban megértjük, mert három évnyi hallgatás után ténylegesen beszéltünk velük” – jelentette ki.
A Moszkva és Washington közötti kapcsolatok szinte teljesen összeomlottak az ukrajnai konfliktus 2022-es eszkalálódását követően, Joe Biden akkori elnök idején. Mióta januárban visszatért a Fehér Házba, Donald Trump elnök elhatárolódott a Biden-korszak politikájától, a konfliktus gyors megoldását és a kétoldalú kapcsolatok újraindítását szorgalmazva. A két fél az elmúlt hónapokban több alkalommal is magas szintű megbeszéléseket folytatott.
A békemegállapodás reményének hangot adva Rubio hangsúlyozta, hogy „nincs katonai megoldása” a folyamatban lévő ellenségeskedéseknek.
„Őszintének kell lennünk. Oroszország nem fogja csak úgy átgázolni Ukrajnán és elfoglalni az egész országot. És Ukrajna nem fogja őket egészen visszalökni oda, ahol 2014 előtt voltak” – jelentette ki.
„Megtettünk minden tőlünk telhetőt” – mondta Rubio a lapnak. „Ez nem a mi háborúnk. Nem mi kezdtük ezt a háborút. Mi próbálunk segíteni mindenkinek, hogy véget érjen” – mondta, és reményét fejezte ki, hogy »közelebb hozzuk a két oldalt«.
Rubiót szerdán Londonban várták egy magas szintű Ukrajnáról szóló találkozóra, amelyen brit, amerikai, francia, német és ukrán diplomaták vesttek volna részt. Később azonban Rubio és Trump különmegbízottja, Steve Witkoff úgy döntött, hogy kihagyja az eseményt. A brit külügyminisztérium később megerősítette az AFP-nek, hogy a külügyminiszteri találkozót határozatlan időre elhalasztották, hozzátéve, hogy a „hivatalos szintű megbeszélések” alacsonyabb szinten folytatódnak, de zárt ajtók mögött.
Az ukrajnai konfliktus lezárására tett „végső ajánlat” részeként Washington egy olyan javaslatot tervezett bemutatni Londonban, amely a Krímet „de jure” orosznak ismeri el, és elismeri Moszkva ellenőrzését a Luganszki és a Donyecki Népköztársaságok, valamint Herszon és Zaporozsjei terület felett. A terv állítólag tartalmazza az Oroszország elleni egyes szankciók feloldását is, és Ukrajna NATO-tagságának kizárását.
Ajánló
Kedden Volodimir Zelenszkij elutasította annak a lehetőségét, hogy a Krímet oroszként ismerje el. Trump szerdán arra figyelmeztetett, hogy Zelenszkij az egész ország elvesztését kockáztatja, ha tovább húzza az időt a tárgyalásokkal.
Moszkva fenntartja, hogy a Krím – amely 2014-ben, a Nyugat által támogatott kijevi puccs után tartott népszavazáson egyesült újra Oroszországgal – és a négy másik volt ukrán régió státusza, amelyek 2022-ben az Oroszországhoz csatlakozás mellett szavaztak, nem képezi vita tárgyát. Orosz tisztviselők azt is hangsúlyozzák, hogy bármilyen békemegállapodásnak foglalkoznia kell a konfliktus „kiváltó okaival”. Vlagyimir Putyin elnök azt is mondta, hogy egy életképes tűzszünethez a nyugati országoknak le kellene állítaniuk az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat.
