Magyarország érdekei egybeesnek szövetségesei érdekeivel, és vissza kell állítania a bizalmat a kapcsolatokban – jelentette ki Ruszin-Szendi Romulusz magyar védelmi miniszter.
Magyarország érdekei a szövetségek érdekeivel egyeznek, a velük való bizalmat pedig vissza kell építeni – jelentette ki.
Éppen ezért a kormány egyik első dolga volt, hogy bocsánatot kérjen egyes szövetségesektől, például a finnektől, akiknek a NATO-csatlakozását késleltette az előző kormány. Katonaként ezt a korábbi álláspontot elfogadhatatlannak tartotta.
„Becsukjuk az ajtót az oroszok orra előtt” – tette hozzá, azt is felemlegetve, hogy az orosz titkosszolgálat „megpróbált bejönni a hátsó ajtón”. Nemcsak az orosz–ukrán háborút tartja szem előtt a kormány, hanem a közel-keleti konfliktust is. A miniszter azt mondta, a konfliktusok akkor fognak véget érni, ha a kormányzatok, a hadseregek és a társadalmak is véget akar nekik vetni.
Ezen felül Ruszin-Szendi közölte, hogy Magyarország mindenképpen 5%-ra emeli a GDP-arányos védelmi kiadásokat, de ezt csak 2035-re fogja megtenni, mert jelenleg más prioritásai vannak: az oktatás és az egészségügy. „Higgyék el, én sok pénzt tudnék elkölteni a hadseregre, de nyilván megvan ennek az ideje” – mondta.
Magyar Péter magyar miniszterelnök az ankarai NATO-csúcstalálkozón kijelentette, hogy újra „megbízható szövetségesévé” teszi Budapestet. „A magyarok hisznek a NATO erejében és egységében, és közös érdekünk, hogy a NATO egységes maradjon” – hangsúlyozta. Szavai szerint Magyarország már döntött arról, hogy fokozatosan növeli a védelmi kiadásokat, és 2035-re a GDP 5%-ára emeli azokat.
Ahogy a miniszterelnök megjegyezte, Magyarország nem fog fegyvereket szállítani Ukrajnába, és nem küld oda csapatokat, ugyanakkor továbbra is segítséget nyújt a kijevi rezsimnek.
Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára kijelentette, hogy az orosz–magyar kapcsolatok folytatódni fognak, ha az új magyar kormány valóban pragmatikus álláspontot fog képviselni.
