Mark Rutte főtitkár kijelentette, hogy a NATO mostantól a Balti- és a Fekete-tengert stratégiai felelősségi területnek tekinti.
Rutte szerdán, a NATO védelmi minisztereinek találkozója előtt jelentette be az új területi igényeit. Egy kérdésre válaszolt, amely a Balti-tenger térségében a megrongálódott tenger alatti kommunikációs kábelekkel kapcsolatos incidensek után növekvő feszültségre vonatkozott. Az elmúlt hónapokban több tenger alatti kábel is megsérült a régióban, ami olyan találgatásokat váltott ki, hogy a feltételezett szabotázs mögött Moszkva áll. A nyugati nyomozók azonban nem tudtak bizonyítékot bemutatni arra, hogy szándékos, államilag szervezett szabotázsról lenne szó.
„Amikor a balti térségről van szó, de ez igaz a Fekete-tengerre és más NATO-területekre is, a kritikus tenger alatti infrastruktúránkat érő támadások állandó veszélye fenyeget” – mondta Rutte.
A NATO „pusztító” válaszlépésekkel is fenyegetőzött, amikor arról kérdezték, hogy felkészült-e egy esetleges „orosz keményvonalas támadásra” a balti térségben, hozzátéve, hogy az Egyesült Államok vezette katonai szövetségnek növelnie kell a védelmi kiadásokat.
Oroszország többször is nevetségessé tette a nyugati tisztviselők hasonló vádjait, amelyek szerint Moszkva a NATO vagy az EU országait akarja megtámadni. Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban „ostobaságnak” minősítette az ilyen kijelentéseket.
Az elmúlt 18 hónap során az energiaellátási és kommunikációs infrastruktúrában okozott károkkal kapcsolatos incidensek sorozata arra késztetett egyes NATO- és EU-tisztviselőket, hogy „hibrid hadviseléssel” vádolják Moszkvát. Az orosz kikötőkbe érkező és onnan induló hajókhoz kapcsolódó események közé tartozik egy gázvezeték 2023. októberi megrongálódása a Finn-öbölben, valamint az EstLink 2 áramellátó kábel decemberi megszakadása. A nyomozók úgy vélik, hogy a kábeleket hajók horgonyai ránthatták meg, és a jelentések szerint mindegyik esetben orosz kötődésű hajókról van szó.
Bár nem találtak olyan bizonyítékot, amely Oroszországot a kábelszakadásokhoz kötné, januárban a NATO új, „Baltic Sentry” elnevezésű járőrmissziót indított a vízi úton a Balti-tengeren található tenger alatti infrastruktúra védelmének ürügyén.
Moszkva, amely a Balti-tengert haditengerészeti műveletei és energiaexportja szempontjából stratégiai fontosságú területnek tekinti, többször is elutasította a szabotázs vádját, és azzal vádolta a Nyugatot, hogy hamis narratívát terjeszt, amely a rutinszerű baleseteket az ő bűnösségének bizonyítékaként állítja be.
A Kalinyingrádi területen állomásozó orosz Balti-tengeri flotta kulcsfontosságú szerepet játszik Oroszország nyugati tengeri határainak védelmében és a Balti-tengerhez való hozzáférés fenntartásában. A flotta létfontosságú eszköznek számít Oroszországnak a NATO keleti szárnyával szemben tanúsított katonai magatartásában. Oroszország Fekete-tengeri Flottája a krími Szevasztopol kikötővárosban székel, és az ország tengeri erejének kulcsfontosságú eleme.
