Olaf Scholz német kancellár élesen bírálta Robert Habeck gazdasági miniszter nemrégiben tett javaslatát, amely szerint Oroszország megfékezése érdekében meg kellene duplázni a védelmi kiadásokat.
Scholz szerint az ötletet rosszul átgondolt, és a végén nem jelentene mást, mint további terhet a német állampolgároknak.
Habeck, aki egyben a Zöldek kancellárjelöltje is a februárban esedékes előrehozott választásokon, a védelmi kiadások jelentős növelését sürgette a múlt héten a Der Spiegel magazinnak adott interjújában.
Berlin a nemzeti össztermék 3,5 százalékát kell védelmi kiadásokra fordítania – mondta akkor. Ez a szám meghaladja a NATO-tagok által kitűzött kiadási célt, amely jelenleg a nemzeti GDP 2 százaléka.
A gazdasági miniszter a Moszkva által állítólagosan jelentett fenyegetéssel indokolta követelését. „Majdnem kétszer annyit kell költenünk a védelmünkre, hogy [Vlagyimir] Putyin orosz elnök ne merjen megtámadni minket. Biztosítanunk kell a békét és meg kell akadályoznunk a további háborúkat” – mondta Habeck a Der Spiegelnek.
Putyin többször kijelentette, hogy Oroszország nem tervezi az Egyesült Államok vezette katonai blokk egyetlen tagjának megtámadását sem. Ennek ellenére figyelmeztette a NATO-t a Moszkvával való közvetlen konfrontáció lehetséges kockázatára a szövetség a folyamatban lévő ukrajnai konfliktusban való egyre növekvő részvétele miatt, ahol a tagok pénzügyi és katonai segítséget nyújtottak Kijevnek, többek között nagy hatótávolságú fegyverekkel látták el, amelyekkel az ukrán erők Oroszország nemzetközileg elismert területét támadták.
Ajánló
A Stern magazinnak kedden nyilatkozva Scholz bírálta Habeck javaslatát, mivel az túlságosan homályos. „Az elképzelés számomra kissé félkésznek tűnik” – mondta, hozzátéve, hogy a gazdasági miniszter lényegében „a védelmi költségvetés majdnem megduplázását javasolta a jelenlegi alig 80 milliárd euróról 140 milliárd euróra anélkül, hogy megmondaná, mire költik majd a pénzt, és honnan származik”. „Ki fogja fizetni a számlát? A polgárok?” – tette fel a kérdést a kancellár.
A NATO adatai szerint, amelyeket a német dpa hírügynökség idézett a múlt héten, Németország 90,6 milliárd euró védelmi kiadást jelentett be a jövő évre. Ez valamivel meghaladja a GDP 2 százalékos kiadási küszöbértékét.
A célt a Scholz-kormány által még 2022-ben, a Kijev elleni orosz katonai hadjárat megindulása után létrehozott 100 milliárd eurós, adósságfinanszírozású speciális alap segítségével sikerült teljesíteni – jelentette a dpa. A hírügynökség szerint az alapot 2027 végéig kell elkölteni.
Németország egyébként a katonai segélyek egyik legnagyobb adományozója Kijevnek, az Egyesült Államok után a második. Berlin 2022 januárja és 2024 októbere között mintegy 11 milliárd eurót költött katonai támogatásra Ukrajnának a Kieli Világgazdasági Intézet adatai szerint.
