Amolyan patthelyzet jött létre a délkelet-ukrajnai krízis megoldása körül, mert a fegyveres konfliktus egyik résztvevője se tudta az általa kitűzött célt elérni. Így a közeljövőben nem valószínű , hogy lehetne lehet tartós békét elérni a régióban – írta a Vedomosti nevű orosz gazdasági-politikai újság szerdán
a minszki tárgyalások új fordulójával kapcsolatban. A Vedomosti szerint Ukrajna nem tudta levernie a felkelőket és így nem volt képes helyreállítani Ukrajna területi egységét; az Oroszországi Föderáció meg nem tudta elérni, hogy kérdésessé váljon felkelő régiók Ukrajnához tartozása; „a felkelő köztársaságok” pediglen nem tudtak kialakítani a helyi lakosságnak egy „mintaállamot”.
A Vedomosti azt írja, hogy a Kremlin visszakozik attól, hogy létrehozzon egy úgynevezett Novorussziját azaz Új Oroszországot a felkelők területein, és nem fogja finanszírozni a felkelők által létrehozott köztársaságok gazdaságát, a szociális kiadásait és kommunális szolgáltatásait. Az oroszok ezt a kötelezettséget Kijevre tolnák át.
A Vedomosti elemzője nem lát valószínűséget erre, mert a korábban kiadott ukrajnai törvény a felkelők területeinek különleges státusáról meg nem ismeri el a „donyecki és luhanszki köztársaságokat” és Kijev pedig csak gazdasági okokból egyszerűen nem fogja magára venni az elveszített kikerült régiókat, mert az Rada nép ellenkezését váltaná ki, akiknek a véleményét az ukrán kormánynak mindenképpen figyelembe kell venni.
Emellett a felkelők katonai parancsnokai közül se mindenkinek nyerti el tetszését a jelenlegi béke, írja a Vedomosti szakelemezője. A Vedomosti ugyanitt idézi Volodimir Feszenko ukrán politológust, aki a Vedomosti cikkében rámutatott hogy se a Kijevi kormány, sem a két felkelő köztársaság nincs készen arra, hogy egyértelműen meghatározza ezeknek a felkelő országrész jövőbélia státusát.
A Vedomosti szerint a legelképzelhetőbb folytatás Délkelet-Ukrajnában, hogy marad a tűzszünet, visszahúzzák a nehézfegyverzetet, s evvel gyakorlatilag lejegelik a harcokat.
Viszont esetben a gazdasági racionalitás rákényszeríti a szembenállókat, hogy valahogyan kiegyezzenek, mivel a fegyveres összecsapások vonalában lévő Donyeck és Luhanszk térsége a Kijev csapatai által felügyelt területekről, míg Mariupol a felkelők által elfoglalt térségből kapja az áramot, illetve az ország szánbányáinak 8O%-át megszerezték a felkelők, Kijevnek meg égető szüksége van a szénre mint energiaforrásra. Végezetül a Vedomosti szerint a szembenállók fokozatosan eljutnak a jövőben a fegyveres harctól, annak tényleges lezárásáig majdan politikai kérdésekről folyó tárgyalásokig.
