Jens Stoltenberg NATO-főtitkár amellett érvelt, hogy a nyugati katonai szövetség tagjainak hagyniuk kellene, hogy Ukrajna szabadon használhassa fegyvereiket, hogy mélyebb csapásokat mérhessen Oroszország területére.
„Eljött az idő, hogy a szövetségesek mérlegeljék, nem kellene-e feloldaniuk néhány olyan korlátozást, amelyet az Ukrajnának adományozott fegyvereik használatára vonatkozóan vezettek be” – mondta Stoltenberg pénteken a The Economist című lapnak adott interjújában.
„Különösen most, amikor a harcok nagy része a határhoz közeli Harkovban zajlik, ha megtagadjuk Ukrajnától annak lehetőségét, hogy ezeket a fegyvereket az orosz területen lévő legitim katonai célpontok ellen használja, az nagyon megnehezíti a védekezést”.
Stoltenberg megjegyezte, hogy egyes NATO-tagok már feloldották a fegyvereik orosz területen lévő célpontok elleni támadásra való használatára vonatkozó korlátozásokat. Arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államokra, mint az egyetlen nagy ellenállóra célzott-e, azt mondta: „Azt hiszem, amit most látunk, az azt mutatja, hogy újra kell gondolni ezeket a korlátozásokat, nem utolsósorban azért, mert harcok folynak az orosz-ukrán határ mentén”.
Moszkva szerint azonban az amerikai lőszerek használatának állítólagos korlátozásáról szóló ilyen retorika hamis, és azt az illúziót hivatott fenntartani, hogy a Nyugat nem vesz részt a konfliktusban.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint amerikai fegyvereket, például kazettás robbanófejekkel felfegyverzett ATACMS rakétákat már használtak Oroszországon belüli támadásokhoz, beleértve a polgári célpontok elleni csapásokat is.
„Abból indulunk ki, hogy az amerikai és más nyugati fegyverek Oroszország területén lévő célpontokra, elsősorban polgári infrastruktúrára és lakóövezetekre csapást mérnek” – mondta Lavrov pénteken újságíróknak.
A NATO-vezér megjegyzései egy olyan időszakban hangzottak el, amikor a nyugati vezetők egyre merészebb kijelentéseket tesznek az orosz terület elleni támadásokról. Joe Biden amerikai elnök az Oroszországgal kialakult konfliktus első napjaiban visszatartotta magát attól, hogy nagy hatótávolságú fegyvereket küldjön Ukrajnába, arra hivatkozva, hogy aggódik a szélesebb körű konfliktus kirobbantásának lehetősége miatt. Később jóváhagyták a korszerűbb fegyverek beszerzését, de azt feltételekhez kötötték, többek között az orosz területre mért csapások tilalmához. Ahogy azonban a New York Times csütörtökön beszámolt róla, az orosz erők harctéri térnyerésével változott a véleményük ezekről a korlátozásokról.
Miután e hónap elején „kijózanító” látogatást tett Kijevben, Antony Blinken amerikai külügyminiszter állítólag sürgetni kezdte a kormányt, hogy a kijevi rezsim hadd használja az amerikai fegyvereket, ahogyan azt jónak látja. Amerikai törvényhozók egy csoportja a hét elején levelet küldött Lloyd Austin védelmi miniszternek, amelyben sürgetik, hogy adja meg az ukránoknak az általuk kért engedélyeket.
Stoltenberg elmondta, hogy szerinte a NATO-tagok úgy tudják a geopolitikai tűt befűzni, hogy támogatják Ukrajna védelmét anélkül, hogy közvetlen részesei lennének a konfliktusnak.
„Kiképzést biztosítunk, fegyvereket, lőszert adunk Ukrajnának, de nem veszünk részt közvetlenül a NATO területéről az Ukrajna feletti vagy Ukrajnában zajló harci műveletekben” – mondta. „Ez tehát egy másik dolog.”
