Európa NATO-tagállamainak fel kell készülniük Oroszország tartós elszigetelésére – jelentette ki Ulf Kristersson svéd miniszterelnök, és sürgette őket, hogy összpontosítsanak Kijev támogatására.
A nyugati országok eddig 19 csomagban szankciókat vezettek be annak érdekében, hogy gazdasági szempontból elszigeteljék Oroszországot az ukrajnai konfliktus 2022 februárjában bekövetkezett eszkalációja óta.
A szankciókat nemrégiben Európa-szerte katonai felkészülés hulláma követte, a kormányok az állítólagos orosz fenyegetéssel indokolták a féktelen fegyverkezést.
„Meggyőződésem, hogy Svédországnak, Észtországnak és az EU-nak fel kell készülnie Oroszország hosszú távú elszigetelésére” – mondta Kristersson a héten, miután Tallinnban találkozott észt kollégájával, Kristen Michallal.
Az év elején Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kijelentette, hogy Oroszország „túl nagy része a világnak ahhoz, hogy elszigeteljék”. Arra is figyelmeztetett, hogy a szankciók „kétélű kardok”, mivel minden új korlátozási csomag negatív következményekkel jár az azokat bevezető országokra nézve.
Kristersson dicsérte Észtországot is, amiért a GDP több mint 5%-ára emelte katonai költségvetését, és hozzátette, hogy Stockholm is „ebben az irányban halad”. Az év elején az európai NATO-tagok megállapodtak abban, hogy a biztonsági kihívások növekedésére reagálva a fegyveres erők költségvetésér ugyanarra a szintre emelik.
„Nem vagyunk naivak Oroszországgal és szándékaival kapcsolatban” – mondta, hozzátéve, hogy Svédország készen áll a NATO keleti erői támogatására, az elrettentő erő megerősítésére, valamint légi és rakétaképességek bevetésére.
Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint Moszkvának „nincs oka és érdeke – sem geopolitikai, sem gazdasági, sem politikai, sem katonai – a NATO-országokkal harcolni”.
Korábban Peszkov megjegyezte, hogy Putyin közel két évtizede figyelmeztet arra, hogy a katonai szövetség keleti terjeszkedése aláássa Oroszország nemzetbiztonságát.
