Magyarország nem áldozza fel a világpolitika oltárán a kárpátaljai magyarokat, és ellenáll mindenfajta olyan törekvésnek, amely téves geopolitikai kontextusba kívánja helyezni a magyar kormány álláspontját Ukrajna európai inspirációval kapcsolatban – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben pénteken, az EU-tagországok és keleti partnerországaik állam- és kormányfői találkozóját követően.
Szijjártó Péter azt mondta, Ukrajna döntési helyzetben van, ugyanis ha számára valóban fontos az európai és euroatlanti integráció kérdése, akkor eleget kell tennie nemzetközi kötelezettségeinek. Vissza kell vonnia a kisebbségek jogait sértő oktatási törvényt. Ez esetben újra számíthat Magyarország hangos támogatására, addig azonban nem. Ezen álláspont tekintetében mindaddig nem lesz változás, ameddig Ukrajna helyre nem állítja a magyar kisebbség jogait – szögezte le.
Mivel Magyarország az egyik leghangosabb támogatója volt Ukrajna integrációs törekvéseinek, hátba szúrásként élte meg az ukrán döntést, ugyanis négy nappal a társulási megállapodás életbelépése után fogadták el az oktatási törvényt. Magyarország a jövőben is szívesen támogatná Ukrajna integrációs törekvéseit, azonban erre jelenleg nincsen mód.
Kijev lábbal tiporja a kisebbségi jogokat
„Nem tehetjük és nem is támogatjuk ezeket a törekvéseket, ugyanis Kijev lábbal tiporja a kisebbségi jogokat és durván megsérttette az Európai Unió és Ukrajna között létrejött és szeptember elején érvénybe lépett társulási megállapodást” – fogalmazott.
A külgazdasági és külügyminiszter elmondta, bizonyítékul arra, hogy nem magyar-ukrán kérdésről van szó, hanem európai ügyről, a brüsszeli tanácskozás pénteken elfogadta azt a közös nyilatkozatot, amelyben a magyar törekvéseknek megfelelően leszögezték: biztosítani kell a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek már megszerzett jogainak tiszteletben tartását az ENSZ és az Európa Tanács konvencióinak és döntéseinek megfelelően. Biztosítani kell a kisebbséghez tartozók diszkriminációmenetességét, és az Európa Tanács testületeinek döntéseit teljes körűen végre kell hajtani.
Aláhúzta, az elfogadott záródokumentum új fejezetet nyit az ukrán törvény által létrejött helyzetben, ugyanis az EU első ízben áll ki egységesen a már megszerzett kisebbségi jogok mellett az oktatás területén. Az esemény jelentősége, hogy a dokumentumot kénytelen volt elfogadni Ukrajna is.
Ugyanakkor kételyeket vet fel az ukrán jogállamisággal kapcsolatban az, hogy Kijev előre világossá tette, ha a Velencei Bizottság döntése számukra kedvezőtlen lesz, akkor nem hajtják végre az abban megfogalmazott ajánlásokat.Ezért fontos lépés az, hogy az Európai Unió – egyetértésben a keleti partnerekkel – kimondta, hogy a már megszerzett kisebbségi jogokat nem lehet elvenni – mondta a külgazdasági és külügyminiszter. MTI
