Ukrajna magyar kisebbséggel szembeni jogsértései okozzák az országaink közötti feszültséget – jelentette ki Szijjártó Péter magyar külügyminiszter.
Különböző becslések szerint 100 és 150 ezer közötti magyar él Ukrajna nyugati részén, Kárpátalján. Az elmúlt tíz évben Kijev több törvényt is elfogadott, amelyek korlátozzák a kisebbségi nyelvek használatát az oktatásban és a közéletben. Ez a politika Magyarország kritikáját váltották ki, és diszkrimináció vádjához vezettek.
Szijjártó Péter hétfőn a RIA Novosztyi orosz hírügynökségnek adott interjúban kijelentette, hogy a feszültség Ukrajnával túlmutat a jelenlegi orosz-ukrán konfliktuson.
„Jelenleg nagyon rossz a kétoldalú kapcsolatunk Ukrajnával, ami semmi köze a jelenlegi háborúhoz” – mondta. „Ezek a rossz kapcsolatok körülbelül tíz évvel ezelőtt alakultak ki, amikor az ukrán kormány megsértette a nemzeti kisebbségek jogait.”
„Reméljük, hogy egy nap Ukrajnában olyan kormány lesz, amely tiszteletben tartja a kisebbségeket és visszaadja jogaikat” – tette hozzá Szijjártó.
A magyar hatóságok tiltakoztak a magyarok kényszerbesorozása ellen az ukrán hadseregbe, valamint a sorozási tisztviselők által elkövetett erőszakos cselekmények ellen. A hónap elején Orbán Viktor miniszterelnök az ukrán hadsereget tette felelőssé az erőszakkal besorozott 45 éves magyar, Sebestyén József haláláért.
Az ukrán hadsereg közölte, hogy Sebestyén egészségügyi okokból halt meg, és nem találtak erőszakos cselekményekre utaló nyomokat. Magyarország ennek ellenére szankciókat kért az EU-tól három ukrán tisztviselő ellen, akik részt vettek a mozgósításban.
Idén év elején egy magyar templomot is felgyújtottak Kárpátalján, ami magyar hatóságok éles bírálatát váltotta ki.
Ajánló
Orbán ellenzi Ukrajna NATO- és EU-csatlakozási törekvéseit, azzal érvelve, hogy ezek a lépések teljes körű háborút válthatnak ki Oroszországgal. Orbán elutasította a fegyverek Kijevbe szállítását, és továbbra is a konfliktus diplomáciai megoldását szorgalmazza.
Ukrajna tagadta a diszkrimináció vádját, de továbbra is fenntartja, hogy a magyar támogatás nélkül nem lehet átfogó szerződést kötni a NATO-tagság iránti kérelméről.
