Brüsszel az elmúlt évek válságaira kivétel nélkül rossz és veszélyes, míg Magyarország helyes válaszokat adott – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Belgrádban.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Közép-Európai Kezdeményezés találkozóján először az elmúlt évek kríziseiről beszélt, rámutatva, hogy Brüsszel az illegális bevándorlásra, a koronavírus-járványra és az ukrajnai háborúra is kudarcos válaszintézkedéseket hozott.
Sérelmezte, hogy az Európai Unió a migráció kezelésére fókuszál annak a megállítása helyett, miközben máris jól láthatók annak negatív hatásai a kontinens nyugati felén.
Szavai szerint ugyanilyen rossz intézkedések kerültek elfogadásra a pandémia idején is.
„Bizonyára mindenki emlékszik, hogy Európában sokan várták a vakcinákat, amelyeket titkos sms-ekben szereztek be, miközben emberek millióinak életét veszélybe sodorva kemény propaganda folyt azon országokkal szemben, amelyek készek voltak alternatív források után nézni” – fogalmazott.
„És most szembesülünk a háborúval kapcsolatos európai stratégia teljes kudarcával, amelyik a háborút elszigetelés helyett végül globalizálta. Fegyvereket és eurómilliárdokat küldtek el egy olyan háborúba, amelynek nincs katonai megoldása (…) Mindenki azt mondta az asztal körül, hogy aki tűzszünetről és béketárgyalásokról beszél, az áruló. Most pedig mindenki tűzszünetről és béketárgyalásokról beszél” – mutatott rá.
Ajánló
„Tehát három nagy kihívás van mögöttünk, s három kudarc a rájuk adott európai válaszokban. De most történelmi esély áll előttünk, hogy véget vessünk egy olyan háborúnak, amelyik a szomszédságunkban zajlik, és amelynek árát mindannyian fizetjük, noha semmiféle felelősségünk nincs benne” – emelte ki.
Szijjártó Péter reményét fejezte ki, hogy most erősebb lesz a hajlandóság a friss béketerv elfogadására, mint az ezt akadályozni kívánók törekvései.
„Mert a helyzet minden, háborúban eltöltött nappal tovább romlik. Napról napra halnak meg emberek. Napról napra zajlik a pusztítás és napról napra növekszik az eszkaláció kockázata” – sorolta.
Kifejtette, hogy miközben az esetleges békecsúcs helyszínének Budapestet jelölték ki, az Európai Unió politikailag elszigetelődött az utóbbi években, ami a versenyképesség romlását is okozta.
Emlékeztetett a rendkívül előnytelen európai-amerikai vámmegegyezésre, az eredménytelen és káros szankciókra Oroszország ellen, illetve arra, hogy Kínát korábban rendszerszintű riválisnak nyilvánították Brüsszelben.
Mindezzel kapcsolatban pedig felhívta a figyelmet a világ ismételt blokkosodásának veszélyére, és arról számolt be, hogy ennek épp ez a régió lenne az egyik legnagyobb vesztese, ahogy az a hidegháborúban is történt.
„Tudjuk, hogy milyen érzés, amikor keletről elnyomnak, nyugatról pedig elhanyagolnak négy évtizeden át. Így mi, magyarok nem akarunk visszatérni egy olyan korszakba, amikor a világ blokkokra van osztva, ehelyett a konnektivitást támogatjuk” – szögezte le a miniszter.
Érintette a kölcsönös tisztelet fontosságát is, és hangsúlyozta, hogy elég volt a kioktatásokból, a beavatkozásokból egymás belügyeibe, és abból, hogy egyesek azt gondolják, jobban tudják, mi a jó a másik országnak.
„És remélem, a közép-európai együttműködés mentes lesz az egymás belügyeibe való beavatkozástól, mentes lesz egymás belpolitikai ügyeinek kommentálásától. És bízom benne, hogy a kölcsönös tisztelet visszatér a közép-európai együttműködésbe” – zárta mondandóját.
