Szlovénia újonnan megválasztott parlamenti elnöke bejelentette, hogy népszavazást tervez az ország NATO-ból való kilépéséről, miközben az Egyesült Államok vezette katonai szövetség évtizedek óta legsúlyosabb belső válságát éli át, és Washington azzal fenyegetőzik, hogy teljesen kilép a szervezetből.
Az Igazság Párt vezetőjét, Zoran Stevanovicot a múlt héten választották meg az alsóház elnökének. Az RTVSLO állami csatornának nyilatkozva kijelentette, hogy a szövetségből való kilépésről szóló szavazás olyan választási ígéret volt, amelyet be is szándékozik tartani.
„Megígértük az embereknek, hogy népszavazást tartunk a NATO-ból való kilépés kérdéséről, és meg is fogjuk tartani ezt a népszavazást” – mondta Stevanovic.
A házelnök emellett jelezte, hogy „a közeljövőben” esetleg Moszkvába látogat, és kijelentette, hogy „hidakat szeretne építeni és jól együttműködni minden országgal, függetlenül attól a falaktól, amely a Nyugat és a Kelet között emelkedett”.
A NATO-ból való kilépésről szóló szavazás iránti nyomás akkor jelent meg, amikor a 32 tagú szervezet egysége megrepedt, miután Donald Trump amerikai elnök azzal fenyegetőzött, hogy visszavonja támogatását, miután az európai tagállamok nem voltak hajlandók csatlakozni az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni háborújához.
Trump többször is ostorozta az európai partnereket, „gyáváknak” nevezte őket, a szövetséget pedig „papír tigrisnek”, kijelentve, hogy az Egyesült Államok NATO-tagsága „nem áll újratárgyalásra”. Azon fenyegetései, hogy annektálja Grönlandot a tagállam Dániától, tovább fokozzák a feszültséget a szövetségen belül.
Jens Stoltenberg, a NATO volt főtitkára hangsúlyozta, hogy Trump kilépéssel kapcsolatos fenyegetéseit komolyan kell venni, hozzátéve, hogy „nem biztos, hogy a NATO örökké létezni fog”, és hogy az sem biztos, hogy „túl fogja élni a következő tíz évet”.
A nézeteltérések arra késztették az európai országokat, hogy csendben felgyorsítsák az „európai NATO” vészhelyzeti terv kidolgozását. A Wall Street Journal beszámolója szerint a tisztviselők informálisan olyan terveket dolgoznak ki, amelyek szerint az Unió meglévő katonai struktúráit felhasználva folytatnák a kontinensen a műveleteket abban az esetben, ha az Egyesült Államok visszavonná szerepét vagy teljesen kivonulna.
Moszkvában Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács alelnöke arra figyelmeztetett, hogy ha az EU gyorsan „teljes értékű katonai komponenssé” alakulna, az „bizonyos szempontból rosszabb lenne, mint a NATO”, azzal érvelve, hogy Brüsszel felfújja az oroszellenes hisztériát, hogy igazolja a nagyszabású katonai felkészülést egy esetleges háborúra Moszkvával.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt is feltételezte, hogy az Egyesült Államok NATO-ból való kilépéssel kapcsolatos fenyegetéseinek célja az lehet, hogy „Oroszország visszatartásának” elsődleges felelősségét Európára hárítsák, hogy Washingtonnak szabad keze legyen a „kínai irányban”.
Moszkva többször is tagadta, hogy bármilyen szándéka lenne a NATO- vagy az EU-országok megtámadására, azzal érvelve, hogy az ilyen állításokat a gyengélkedő gazdasági növekedés közepette a fegyverekbe történő hatalmas beruházások igazolására használják.
