Szombaton Isztambulban kezdik újra a nemzetközi közösség képviselői Iránnal azokat a tárgyalásokat, amelyek a teheráni rezsim nukleáris programja miatti aggodalmak eloszlatását célozzák – jelentette be Brüsszelben Michael Mann, Catherine Ashton uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő szóvivője. Korábban vitás volt, hogy a török nagyváros, vagy pedig – Irán bejelentett igényének megfelelően – Bagdad legyen-e a megbeszélések helyszíne. Az amerikaiak mindemellett már 13-án akartak kezdeni, de végül 14-én indul újra a párbeszéd Isztambulban. A nemzetközi közösséget az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt tagja (az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország és Kína), valamint Németország – az úgynevezett „5+1-es formáció” – képviseli. Michael Mann reményének adott hangot, hogy a szombati újrakezdés során „a haladást lehetővé tevő eredmények” születnek. Irán – diplomáciai források szerint – a szíriai helyzettel kapcsolatos török álláspont miatti rosszallásának kifejezéseként vetette fel, hogy Isztambul helyett Bagdadban legyenek a tárgyalások, de végül ettől elállt. A nemzetközi közösség és Irán között – ugyancsak Isztambulban folytatott – korábbi tárgyalások 2011 januárban fulladtak kudarcba. Az Egyesült Államok és az Európai Unió időközben úgy döntött, hogy olajembargót léptet életbe a teheráni rezsimmel szemben.
Irán tagadja azokat a vádakat, hogy nukleáris fejlesztési programja atomfegyver előállítására irányul. Ali Akber Szálehi, a teheráni kormány külügyminisztere hétfőn úgy fogalmazott, hogy a megbeszélések újrakezdése akkor hozhat eredményeket, ha az „5+1-ek” képviselői „kellő komolysággal” ülnek le a tárgyalóasztalhoz. Az iráni parlament honlapján közzétett nyilatkozatában lehetségesnek nevezte, hogy megbeszélésekből „mindkét fél nyertesként” jöhet ki. Szerinte ugyanis az iráni atomfegyvertervekre vonatkozó aggodalmak eloszlathatók úgy is, ha Iránnak nem kell felhagynia a nukleáris programmal.
A nyugati hírszerzés 2009-ben fedte fel, hogy Irán a korábban ismert létesítménye mellett titokban egy másik urándúsító üzemet is épít, és ez fokozta a gyanút Teherán katonai terveit illetően. Irán 2010 februárjában megkezdte a 20 százalékosra történő urándúsítást, de azt állítja, hogy ez is csupán békés célokat szolgál.
Vasárnap Ferejdún Abbaszi Davani, az Iráni Atomenergia-szervezet igazgatója tévényilatkozatban tett ígéretet arra, hogy a 20 százalékosra történő dúsítás már nem tart sokáig, az annak során nyert dúsított uránt pedig a későbbi években egy teheráni kutató reaktorban fogják felhasználni. Az igazgató szerint 20 százalék fölé nem mennek a dúsítással, vagyis nem fognak előállítani atomfegyverhez használható hasadó anyagot.
