Az amerikai hadsereg a védelmi ipari bázis hiányosságai miatt felkészületlen lenne egy elhúzódó háborúra Kínával – mondta Donald Trump elnök által a vezérkari főnökök egyesített bizottságának élére kiválasztott személy.
John Caine nyugalmazott altábornagy a szenátus fegyveres erők bizottsága előtt kedden – a megerősítési eljárás részeként – tett írásbeli vallomásában hangsúlyozta, hogy a Kínával való rivalizálás továbbra is az Egyesült Államok előtt álló egyik legégetőbb kérdés.
„A Kína által az Indo-csendes-óceáni térségben az amerikai érdekekre jelentett fenyegetés valós és növekszik. Az USA-nak együtt kell működnie a szövetségesekkel és partnerekkel, hogy elrettentse Kínát a térségben zajló agressziótól” – állította.
Figyelmeztetett azonban arra, hogy az USA jelenleg nincs abban a helyzetben, hogy reagáljon a vélt fenyegetésre.
„Sajnos ebben a kritikus pillanatban a közös haderő olyan beszerzési folyamattal és védelmi ipari bázissal küzd, amely nincs optimalizálva az elhúzódó konfliktusra. Az USA nem rendelkezik az ellenfeleink elrettentéséhez szükséges átbocsátóképességgel, reagálóképességgel vagy mozgékonysággal” – mondta Caine.
A tábornok az Indo-csendes-óceáni térséget az USA számára kulcsfontosságú hadszíntérként azonosítva megjegyezte, hogy a kínai hadsereg „jelentős katonai fejlesztéseket hajtott végre, beleértve katonai struktúráinak kiigazítását, modern, saját rendszerek telepítését”, hozzátéve, hogy „számszerűleg Kína rendelkezik a világ legnagyobb haditengerészetével”.
Hozzátette azonban, hogy Pekingnek „még mindig vannak hiányosságai a parancsnoki jártasság, a nagy távolságok logisztikája, a városi hadviselés, és… a modern hadviselés tapasztalata terén”.
Ajánló
Caine kitért a tágabb geopolitikai helyzetre is, és azzal érvelt, hogy bár Kína, Oroszország és Észak-Korea korlátozott együttműködést folytat, „ezek az országok nem blokkként viselkednek, és nem is a NATO-stílusú szövetség felé tendálnak”.
Az USA és Kína számos kérdésben ellentétben áll egymással, különösen nagy a feszültség az önigazgatású Tajvan szigetével kapcsolatban. Hszi Csin-ping kínai vezető kijelentette, hogy bár Peking a „békés újraegyesítést” részesítené előnyben az általa szakadárnak tartott tartománynyal, nem zárta ki az erő alkalmazását ennek érdekében.
Peking azzal vádolta Washingtont, hogy „Kína elnyomásának megszállottja”, és arra figyelmeztetett, hogy ez csak árt az Egyesült Államoknak.
