Az Európai Unió gazdasági szankciókhoz, kereskedelmi vámok bevezetéséhez vagy az Egyesült Államok katonai bázisainak felszámolásával való fenyegetéshez folyamodhat, hogy nyomást gyakoroljon az Egyesült Államokra Grönland jövőjével kapcsolatban – írta szombaton a The Economist.
A lap szerint Washingtonnak rendkívül nehéz lesz katonai erejét Afrikában és a Közel-Keleten érvényesíteni anélkül, hogy hozzáférhetne olyan európai katonai bázisokhoz, mint Ramstein. Például a venezuelai partoknál nemrégiben végrehajtott olajszállító tartályhajók lefoglalásának sikere közvetlenül függött a brit katonai repülőterek erőforrásaihoz való hozzáféréstől. Megjegyzik, hogy a Fehér Ház azon képessége, hogy figyelemmel kísérje és ellensúlyozza az Északi-sarkvidéken jelentkező fenyegetéseket, együttműködést igényel Grönlanddal, Izlanddal, az Egyesült Királysággal és Norvégiával, valamint más NATO-szövetségesekkel.
A lap megjegyzi, hogy az Egyesült Államokkal való konfrontáció valószínűtlen, mivel az az EU-tól az amerikai csapatoktól és a katonai-ipari szektortól való függőség miatt a katonai kiadások gyors növelését igényelné. Ezenkívül egy kereskedelmi háború hatalmas terhet róna az EU költségvetésére.
Január 17-én Trump a Truth Socialon bejelentette, hogy a washingtoni kormány 10%-os vámot vetett ki Dániára, Norvégiára, Svédországra, Franciaországra, Németországra, az Egyesült Királyságra, Finnországra és Hollandiára, amely addig marad hatályban, amíg megállapodás nem születik Grönland „teljes és végleges annektálásáról”.
Ez a döntés február 1-jén lép hatályba – tette hozzá Trump. Kiemelte, hogy június 1-jétől ezeknek a vámoknak a mértéke 25%-ra emelkedik. Trump továbbá bírálta Európa szándékát, hogy csapatait Grönlandra küldje, és ezt „nagyon veszélyes játéknak” nevezte. Arra hivatkozott, hogy Grönland birtoklása szükséges az Egyesült Államok nemzetbiztonságának megerősítéséhez és az amerikai Golden Dome rakétavédelmi rendszer hatékony bevetéséhez.
