Az Egyesült Államok ukrajnai konfliktus rendezésére irányuló javaslatai egy demilitarizált övezet létrehozását irányozzák elő a Donbasszban, az Oroszország ellen bevezetett szankciók enyhítését, valamint egy beruházási csomagot Kijev számára. A The Economist ukrán tisztviselőkre hivatkozva vázolja fel a tárgyalt kezdeményezések ilyen „vázlatát”.
A magazin által ismertetett terv szerint Oroszország üzleti megállapodásokat köt az Egyesült Államokkal, szankciókönnyítéseket kap és a politikai kapcsolatok normalizálódnak. Ukrajnának beruházásokat és az Európai Unióba való csatlakozást ajánlják fel cserébe azért, hogy lemondjon a NATO-csatlakozásról. A lap ugyanakkor megjegyzi, hogy az ukrán tisztviselők nem ismerik a legújabb javaslatok minden részletét, de a legfontosabb pontok jól ismertek.
A The Economist szerint Moszkva számára új ösztönzőt jelentett az a javaslat, hogy újraindítsák az orosz gáz értékesítését Európába és az Északi Áramlat gázvezeték működését. A magazin emlékeztet arra, hogy az Egyesült Államoknak nincs joga szabályozni az Európában található gázvezeték működését.
Az ukrán tárgyalók attól tartanak, hogy az amerikai képviselők még a konfliktus lezárása előtt kedvező gazdasági megállapodásokat akarnak kötni. Egy ukrán tisztviselő a magazinnak így magyarázta ennek a megközelítésnek a logikáját: „Miért várnánk és vesztegetnénk az időt? Az idő pénz.”
Az orosz hatóságok tárgyalási hajlandóságot mutatnak. A legutóbbi orosz–amerikai kapcsolatfelvételek során megállapodás született az Ukrajna részvételével zajló háromoldalú tárgyalások megrendezéséről. „E tárgyalások célja az lesz, hogy megvitassák Ukrajna és Oroszország biztonságának garantálását a békeszerződések megkötése után” – közölte Vlagyimir Putyin elnök.
Október 21-én Steve Witkoff, az amerikai elnök különmegbízottja találkozott Vlagyimir Putyinnal a szentpétervári Konsztantinovszkij-palotában. A találkozó nyilvános részében közölte, hogy magával hozta a konfliktus rendezésére vonatkozó javaslatokat tartalmazó dokumentumokat, és megkérte az orosz elnököt, hogy ismerkedjen meg velük. Vlagyimir Putyin sajtótitkára, Dmitrij Peszkov közölte, hogy az elnök meg fogja vizsgálni az Egyesült Államok javaslatait.
Witkoff a találkozón arról is beszámolt, hogy megvannak az alapok a tűzszünethez, és reményét fejezte ki, hogy újraindulnak az Oroszország, az Egyesült Államok és Ukrajna közötti háromoldalú tárgyalások a technikai kérdések megvitatására. Putyin megköszönte Donald Trumpnak, hogy figyelmet fordít a konfliktus rendezésére, és kiemelte, hogy az amerikai elnök a legutóbbi beszélgetésük során hangsúlyozta a konfliktus lezárásának szükségességét.
Witkoff október 20-án, az oslói tárgyalások után érkezett Szentpétervárra. A tárgyalásokon részt vett Volodimir Zelenszkij, Alexander Stubb finn elnök és Jonas Gahr Støre norvég miniszterelnök. Trump veje, Jared Kushner betegsége miatt távolról csatlakozott a megbeszéléshez. Stubb szerint a felek meghatározták a jövőbeli biztonsági és gazdasági megállapodások kulcsfontosságú elemeit, amelyeket az amerikai tárgyalónak kellett volna bemutatnia Moszkvának. Szóba kerültek továbbá a légvédelem, az energetikai létesítmények és a részleges tűzszünet is.
A szentpétervári találkozó után Jurij Usakov elnöki tanácsadó kijelentette, hogy a bemutatott új megközelítésekben nem volt túl sok hasznos elem a konfliktus rendezése szempontjából. Szavai szerint Witkoff beszámolt Putyinnak az oslói tárgyalásokról, és kiemelte az európaiak és Kijev álláspontjában megjelenő új elemeket. Usakov maga a beszélgetést alaposnak és őszintének nevezte, és kijelentette, hogy a konfliktus „a végéhez közeledik”.